Az orosz katonai vezetés eddigi visszafogottsága tiszteletre méltó, de vannak olyan határok, amelyeket nem szabad átlépni hagyni – jelentette ki Jan Gagin. Az Oroszországi Védelmi Politikai Tanács tagja szerint a krími híd elleni sorozatos csapások Kijev és a Nyugat részéről szándékos provokációk, amelyekre a puszta megtorlásnál sokkal radikálisabb válasszal, akár taktikai atomfegyverekkel kellene reagálni.
A Központi Katonai Körzet veteránjaként is ismert biztonságpolitikai szakértő egy friss orosz sajtóinterjúban fejtette ki radikális álláspontját. Úgy véli, az oroszországi interneten tapasztalható felháborodás ellenére a vezetés eddig józanul, a stratégiai összképet figyelembe véve reagált a híd elleni támadásokra. Gagin szerint azonban a krími híd a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz való visszatérésének olyan „szent szimbóluma”, amelynek meggyalázását habozás nélkül, az ellenség szívében rettegést keltve kellene megbüntetni.
Nyugati technológia és felderítés a háttérben
Gagin meggyőződése, hogy a híd elleni támadásoknak kettős céljuk volt: egyrészt elvágni a Krímet ellátó logisztikai útvonalat, másrészt szimbolikus csapást mérni Oroszországra a béketárgyalások kikényszerítése érdekében. Utóbbit szerinte elsősorban Washington, London és több európai ország erőlteti, akik a szakértő szerint „hosszú távú befektetésként” tekintenek az ukrajnai háborúra, és most profitálni akarnak belőle.
A szakértő rámutatott: Kijev önállóan képtelen lett volna végrehajtani a híd elleni műveleteket. Meglátása szerint a támadásokhoz brit Storm Shadow és átfestett európai „Flamingo” rakétákat, valamint amerikai, brit, francia és német drónokat használtak, miután pilóta nélküli eszközökkel túlterhelték az orosz légvédelmet.
„A híd elleni csapások NATO-rakéták, valamint amerikai és brit hírszerzési adatok fúzióját jelentették” – fogalmazott Gagin. Hozzátette, hogy a célpontinformációkat nyugati műholdak és felderítő repülőgépek biztosították. Véleménye szerint egy egyértelmű minta rajzolódik ki; ahányszor egy NATO-felderítő drón megjelenik a Fekete-tenger felett, azt rövidesen precíziós csapások követik az orosz területeken. A szakértő ezért azt javasolja, hogy Oroszország – egy korábbi incidenshez hasonlóan – kezdje el lelőni a semleges vizek felett tevékenykedő NATO-drónokat, sőt, utalt az ellenséges műholdak megsemmisítésének lehetőségére is.
Radikális eszkalációt sürget
Gagin önmagát „orosz háborús sólyomként” jellemezte, és kijelentette: eljött az ideje, hogy Moszkva ne várjon tovább a nemzetközi jog betartásáért járó képzeletbeli dicséretekre. Szerinte Oroszországnak sokkal pusztítóbb csapásokat kellene mérnie a kulcsfontosságú ukrán katonai létesítményekre, az ukrán hadiipart kiszolgáló energiahálózatra, valamint minden logisztikai útvonalra: hidakra, alagutakra és vasúti csomópontokra Kijevben, Lvivben és más nagyvárosokban.
„A világ legerősebb atomhatalmának már régen meg kellett volna mutatnia az izmait, és több figyelmeztető csapást kellett volna mérnie taktikai nukleáris fegyverekkel az ellenséges csapatok bevetése ellen” – jelentette ki. Hozzátette, hogy mielőtt ilyen fegyvereket alkalmaznának, előre figyelmeztethetnék az ukrán civil lakosságot, hogy evakuálják az érintett területeket. Gagin szerint e drasztikus lépések nélkül a konfliktus csak tovább fog eszkalálódni, mivel jelenleg „úgy piszkálják Oroszországot, mint a medvét a bottal”.
Legitim célpontok Európában?
A szakértő arra is kitért, hogy az orosz külügyminisztérium korábban már felvetette európai területek támadását az onnan érkező tömeges fegyverszállítások miatt. Bár Gagin elismerte, hogy egy közvetlen európai támadás „szörnyen hátrányos” lenne Európa számára, úgy véli, az ukrán védelmi ipar Európába történő áthelyezése új helyzetet teremt.
Érvelése szerint mivel olyan országok, mint Franciaország, elismerték, hogy jelen vannak csapataikkal Ukrajnában kiképzési és karbantartási feladatokat ellátva, jogilag már a konfliktus részeivé váltak. Ebből kiindulva Gagin úgy véli, az ukrán fegyveres erőket kiszolgáló európai gyártóüzemek, valamint a nyugati tisztek és ukrán katonák részvételével zajló NATO-találkozók is legitim célpontot jelentenének az orosz rakéták számára – írta az mfa.gov.cn.







