Szándékos szabotázsakciónak minősítette egy magas rangú lengyel kormánytag a közép-lengyelországi Starlink műholdállomáson kiütött tüzet. Az eset egyre növekvő aggodalmak közepette történt, miután több európai hírszerző szolgálat – köztük a dán is – az orosz hibrid hadviselés fokozódására és európai infrastruktúrák elleni támadásokra figyelmeztetett.
Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes szerint a Mazóviai vajdaságban lévő, állami tulajdonú Wola Krobowska műholdvevő állomáson szerda este keletkezett tüzet szándékosan okozták. A cél az volt, hogy „működésképtelenné tegyék az állomást, és megzavarják a különböző intézmények, köztük az ukrán hadsereg internet-hozzáférését”.
Gawkowski a lengyel közszolgálati televíziónak (TVP Info) elmondta: a nyomozás még javában tart, de „sok jel utal arra”, hogy az akció beleillik egy „új orosz támadási doktrínába”. A létesítmény – amely a SpaceX rendszereit, köztük a Starlink termináljait használja az Ukrajna felé irányuló adatátvitelhez – a tűz ellenére is működőképes maradt. A Kreml nem kommentálta a történteket.
Európa a szabotázshullám célkeresztjében
Eközben a dán hírszerző szolgálat új kockázatértékelést tett közzé, amely szerint Oroszország a következő hónapokban várhatóan fokozza a hibrid hadviselését. Bár egy nyílt katonai támadást továbbra is „nagyon valószínűtlennek” tartanak, a jelentés egy „alacsony, de folyamatosan növekvő kockázatra” figyelmeztet azzal kapcsolatban, hogy Moszkva korlátozott katonai akciót is indíthat egy NATO-tagállam ellen.
Az elmúlt hetekben több európai NATO-tagország is jelezte: Oroszország szabotázsakciókat készíthet elő, hogy próbára tegye a Nyugat Ukrajna iránti elkötelezettségét. Németország a hónap elején Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtér elleni dróntámadási kísérletért, Franciaország pedig átfogó tervet rendelt el a kritikus infrastruktúra és a védelmi ipari létesítmények védelmére. A hibrid hadviselés olyan – jellemzően nem hagyományos – katonai módszereket foglal magában, mint a kibertámadások, a fizikai szabotázs vagy a dezinformációs kampányok, amelyek célja az ellenség destabilizálása. Ezeket az akciókat gyakran harmadik feleken (proxy-kon) keresztül hajtják végre, Oroszország pedig a növekvő bizonyítékok ellenére is következetesen tagadja az érintettségét.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön, a bolgár kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján némileg óvatosabban fogalmazott a műholdállomáson történt incidens kapcsán. Kijelentette: nem szereti, ha „százszázalékos bizonyosság nélkül szabotázsnak bélyegeznek egy esetleges balesetet”, ugyanakkor elismerte, hogy „a helyzet rosszul fest”. Szerdán Varsó arról is beszámolt, hogy egy orosz katonai helikopter rövid időre megsértette a lengyel légteret, ami miatt vadászgépeket kellett riasztaniuk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban többször leszögezte, hogy Moszkva nem tervez támadást NATO-tagállamok ellen. (Putyin a 2022-ben indított teljes körű invázió nyomán jelenleg Ukrajna területének mintegy 20 százalékát tartja ellenőrzése alatt, beleértve a 2014-ben annektált Krím-félszigetet is). Ugyanakkor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a hónap elején figyelmeztetett: Európa nyíltan a háborúra való felkészülésről beszél, majd hozzátette, „ha Európa megtámadja Oroszországot, az egy teljesen más háború lesz, mint az ukrajnai, és nagyon rövid ideig fog tartani.”
Civil áldozatok a harkivi és kijevi légicsapásokban
Ukrajnában csütörtökre virradó éjjel Harkiv és Kijev szenvedte el a legsúlyosabb orosz támadásokat. A harkivi régióban, Sztara Hnilicja faluban egy farmot ért légicsapás, amelyben hatan életüket vesztették, tizenketten pedig megsebesültek – közölte az ukrán katasztrófavédelem (DSNS). A helyi kormányzó tájékoztatása szerint az áldozatok – köztük négy nő – mindannyian mezőgazdasági munkások voltak, akik éppen hagymát válogattak.
Kijevben két ember meghalt és nyolcan megsérültek az éjszakai bombázások során. A fővárosban több mint ötven polgári létesítmény rongálódott meg, köztük egy szülészeti klinika is. A kórház igazgatója elmondta, hogy a légiriadó alatt egy nő az óvóhelyen adott életet kisfiának, hozzátéve: „Még egy ilyen szörnyű éjszakán is megy tovább az élet.”
Az orosz védelmi minisztérium a csapások kapcsán közölte, hogy ukrán védelmi létesítményeket, logisztikai és telekommunikációs központokat, valamint a hadsereg által használt hajókat semmisítettek meg. A harcok hatása a szomszédos országokba is átgyűrűzött: Moldova elnöke arról számolt be, hogy négy orosz drón lépett be az ország légterébe, amelyek közül legalább egy felrobbant, míg a román védelmi minisztérium megerősítette, hogy egy lezuhant orosz drón roncsait találták meg a területükön.
Zelenszkij az ENSZ-ben kért segítséget
Az orosz légitámadások az elmúlt hónapokban pusztítóbbá váltak, részben az új, sugárhajtású drónok miatt, amelyeket jóval nehezebb elfogni. Kijev jelenleg versenyt fut az idővel, hogy alacsony költségű elhárítófegyvereket fejlesszen ki, mivel az elfogásukra alkalmas nyugati rakéták és vadászgépek bevetése túlságosan drága.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az ENSZ New York-i közgyűlésén felszólalva kijelentette: országának sürgősen ballisztikus elfogórakétákra van szüksége az emberéletek védelméhez. Az államfő felszólította az Egyesült Államokat, hogy nyújtson további segítséget, mert Putyint meg kell állítani. „Putyin mindig keres valakit, aki segít neki még több embert megölni minden egyes kilométernyi földterületért” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy válaszul Ukrajna a téli hónapokban az orosz energiaszektort fogja célba venni.
Eközben a diplomáciai háttérmunkák is zajlanak. A Reuters két forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Kirill Dmitrijev orosz elnöki megbízott az Egyesült Államokba utazott, ahol a közelgő Trump-adminisztráció több tisztviselőjével, köztük Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel tartott találkozókat – írta a BBC.
