Egyre több rakéta hatol át az ukrán légvédelmen

Ugyanakkor, ahogy a kiadvány hangsúlyozza, a hatalmas csapások célja az ukrán légvédelem elnyomása.

„Hatalmas hullámokban bevetnek olcsó drónokat, majd gyorsan mozgó ballisztikus rakétákat, végül cirkálórakéták, gondosan megtervezett sorrendben, a maximális kár okozása érdekében. A szakértők szerint a „pusztító csapás” megközelítés lehetővé teszi, hogy több rakéta hatoljon át a légvédelemen” – áll CNN cikkjében.

A szakértők megjegyzik, hogy az ilyen támadások egy szélesebb körű orosz stratégia részét képezik, amelynek célja a hétköznapi emberek megfélemlítése és az ukrán vezetőkre nehezedő nyilvános nyomás fokozása a háború befejezése érdekében.

„A légitámadások gyakoriságának és mértékének növekedésében kulcsfontosságú tényező, hogy Oroszország mostanában valóban küzd azért, hogy bármilyen jelentős előnyt elérjen a csatatéren” – mondta Thomas Whittington, a Királyi Egyesült Erők Intézetének (RUSI) elemzője.

„Úgy gondolom, hogy a helyszíni helyzetet tekintve a repülés használata talán az egyetlen út az orosz vezetés számára, hogy stratégiai befolyást gyakoroljon Ukrajnára” – véli.

Az elemzők szerint Ukrajna légvédelme meglepően jól teljesít az orosz támadások mértékéhez képest. Ukrajna nagyjából ugyanazon a szinten tartotta a drónok elfogásának arányát, mint a legutóbbi eszkaláció előtt, havonta a drónok mintegy 90%-át lelőve, és elektronikus hadviselést alkalmazva a lőszerek egy részének eltérítésére a lakott területektől.

Ukrajna azonban nagy nehézségekkel küzd a ballisztikus rakéták és a hiperszonikus Zircon rakéták elfogásával, amelyek hihetetlenül nagy sebességgel száguldanak, és megsemmisítésükhöz kifinomultabb elfogó rakétákra van szükség.

„Nincs elég rakéta a Patriot rendszerhez; túl sokat vetettek be belőlük a Közel-Keleten” – mondta Jurij Ignat, az ukrán légierő szóvivője a CNN-nek. „Egy másik tényező az, ahogyan az ellenség használja a rakétákat, ami azt jelenti, hogy ballisztikus rakétákat vetnek be olyan régiók ellen, amelyek kevésbé védettek az ilyen csapásoktól.”

A szakértők szerint a korlátozott védelmi erőforrások miatt a fővárost, Kijevet – a fő stratégiai helyszínt és a kormányzat székhelyét – jobban kell védeni, mint más régiókat és ritkábban lakott területeket:

„Ami riasztó, az az a tény, hogy a város légvédelme kevésbé volt aktív a keddi reggeli orosz csapáshullám során. A CNN tudósítói folyamatos robbanásokat hallottak, de légvédelmi tűz hangjait nem lehetett hallani.”

Moszkva a hatalmas légicsapást az ukrán támadásokra adott megtorlásként mutatta be. Az elemzők azonban megjegyzik, hogy Oroszország nagyszabású légicsapásai rendszeres, nem pedig kifejezetten tervezett megtorló intézkedések. Emellett egy szélesebb körű, hosszú távú stratégia részét képezik, amelynek célja, hogy Kijevet megadásra kényszerítsék.

„Növelni akarják a nyilvános nyomást” – mondta Jasszer Atalan, a CSIS munkatársa. Az érvelés szerint az ukrán állampolgárok körében növekvő félelem viszont nagyobb nyomást gyakorol majd Zelenszkij kormányára, hogy a Kreml feltételei szerint vessen véget a háborúnak.

Korábban Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kijelentette, hogy Oroszország a kamikaze drónok teljes számán belül 50%-ra kívánja növelni a sugárhajtású támadó drónok arányát.

Korábban Volodimir Zelenszkij elnök levelet írt Donald Trump amerikai elnöknek, amelyben azt írta, hogy Ukrajna jelenleg az Egyesült Államok segítségére szorul a ballisztikusrakéta-védelem terén. A levélben kijelenti, hogy Ukrajna kész bizonyos számú Patriot légvédelmi rakétarendszert és elfogó rakétát vásárolni Ukrajnának. Kijev emellett egy tervet is felvet ezen rendszerek közös, amerikai ellenőrzés alatt történő európai gyártására.