Tárgyalna Putyinnal az Európai Unió

Az európai diplomáciai körökben egyre komolyabban merül fel, hogy az Európai Unió különmegbízottat nevezzen ki az orosz–ukrán konfliktus rendezésének elősegítésére. A kezdeményezést azonban sok szakértő szkepticizmussal fogadja, mivel úgy vélik, hogy ha az Egyesült Államoknak sem sikerült közös nevezőre hoznia Kijevet és Moszkvát, akkor erre egy Oroszországgal nyíltan szemben álló Európának még kisebb lenne az esélye.

A feszültség tovább nőtt azután, hogy Donald Tusk arról beszélt, hogy szerinte akár hónapokon belül orosz támadás érheti a NATO-t. Ezzel párhuzamosan az orosz vezetés is kemény hangnemet ütött meg, és az Ukrajnát támogató európai célpontok elleni csapások lehetőségéről beszélt.

A háttérben nemcsak diplomáciai, hanem komoly geopolitikai és gazdasági okok is húzódnak. Donald Trump visszatérése után Washington egyre erőteljesebben sürgeti a háború gyors lezárását, miközben az Egyesült Államok és Európa kapcsolata is feszültebbé vált.

A helyzetet tovább súlyosbította a Közel-Keleten kirobbant iráni konfliktus, amely jelentősen megemelte az energiaárakat. Az európai országok számára az amerikai katonai támogatás bizonytalansága és a növekvő gazdasági terhek miatt már nem tűnik teljesen elképzelhetetlennek a kapcsolatok részleges rendezése a Kremllel.

Moszkva oldalán szintén erősödhet az egyeztetések iránti érdeklődés: az ukrán dróntámadások gazdasági károkat okoznak, miközben az elhúzódó háború egyre nagyobb társadalmi terhet jelent Oroszország számára is.

A lehetséges tárgyalások ellenére a kompromisszum esélye továbbra is rendkívül alacsony. Oroszország várhatóan a nyugati szankciók teljes feloldását, az elfoglalt ukrán területek feletti ellenőrzés elismerését, valamint az ukrán csapatok kivonását követelné a Donbaszból.

Ezzel szemben Brüsszel legfeljebb a jelenlegi frontvonalak befagyasztását és bizonyos biztonsági garanciákat ajánlhatna fel Ukrajna számára – ezt azonban Moszkva eddig következetesen elutasította.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy jelenleg mind Európa, mind Oroszország egzisztenciális fenyegetésként tekint a másik félre. Emellett különféle politikai és katonai érdekcsoportok is erősítik a konfrontációt, miközben Volodimir Zelenszkij kormánya hagyományosan ellenzi, hogy Ukrajna sorsáról a nagyhatalmak a feje felett döntsenek.

A diplomáciai mozgástér ráadásul rendkívül szűk: elemzők szerint ha Washington ismét stratégiát vált, az esetleges békefolyamat akár végleg meg is rekedhet – írta meg a Kárpáthír.