Oroszország-Ukrajna

Retteg a puccstól és a drónoktól Vlagyimir Putyin

Egy kiszivárgott európai uniós hírszerzési jelentés szerint Vlagyimir Putyin retteg egy esetleges dróntámadástól vagy hatalomátvételtől. Az RBC-Ukrajna által szemlézett dokumentum rávilágít, hogy a moszkvai elit köreiben fokozódik a bizalmatlanság, miközben az elnöki biztonsági protokollokat soha nem látott szintre emelték.

Retteg a puccstól és a drónoktól Vlagyimir Putyin
Vlagyimir Putyin orosz elnök a megfigyelők szerint retteg
Fotó: AFP/Pool/Maxim Shipenkov

Március óta a Kreml egyre jobban tart a belső információszivárgástól és egy esetleges összeesküvéstől. A Vlagyimir Putyin életéért felelős Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSO) emiatt kétlépcsős ellenőrzést, köztük teljes átvizsgálást vezetett be az elnöki adminisztráció látogatói számára. Az orosz elnök a korábbinál kevesebb helyen jelenik meg személyesen, és családjával együtt kerüli a moszkvai, illetve valdaji rezidenciákat.

Az államfő heteket tölt a krasznodari határterületen található, modernizált bunkereiben. Az FSO munkatársai kutyás járőrökkel biztosítják a környezetét, esetenként a mobilhálózatokat is lekapcsolják Moszkva bizonyos részein, a sajtómegjelenéseket pedig szigorúan cenzúrázzák. A biztonsági személyzet tagjai nem használhatnak internet-hozzáféréssel rendelkező telefont, nem utazhatnak tömegközlekedéssel, és otthonaikba is megfigyelőrendszereket telepítettek, írja a storage.googleapis.com.

Sojgu a célkeresztben

Egy esetleges államcsíny fő gyanúsítottjának Szergej Sojgut, az orosz Biztonsági Tanács titkárát vélik. A volt védelmi miniszter továbbra is jelentős befolyással rendelkezik a katonai parancsnokságon belül. Ruszlan Calikovnak, Sojgu korábbi első helyettesének márciusi letartóztatása a jelentés szerint meggyengítette a politikus pozícióját, és megnövelte annak esélyét, hogy ő maga is büntetőeljárás célpontjává váljon.

Belső feszültség az orosz vezetésben

A katonai tisztviselők védelme komoly konfliktust generált a biztonsági szervek között. Miután 2025. december 22-én Moszkvában meggyilkolták Fanil Szarvarov altábornagyot, Valerij Geraszimov vezérkari főnök a Biztonsági Tanács összehívását kérte. Vlagyimir Putyin végül egy szűkebb körű egyeztetést tartott, ahol a résztvevők egymásra hárították a felelősséget a biztonsági hiányosságok miatt.

Geraszimov azzal vádolta a titkosszolgálatokat, hogy képtelenek megelőzni az ukrán csapásokat, amelyek félelmet keltenek a hadsereg soraiban. Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) igazgatója azzal védekezett, hogy a védelmi minisztériumnak saját egységet kellene létrehoznia a vezetők fizikai védelmére. Viktor Zolotov, a Nemzeti Gárda igazgatója szintén megtagadta az erőforrások átcsoportosítását a tisztek védelmére, ami tovább szította a feszültséget.

Kiterjesztett védelem a tábornokoknak

Az egyeztetés eredményeként az orosz elnök megváltoztatta az FSO belső szabályzatát. A korábban csak Geraszimovot megillető kiemelt védelmet kiterjesztették további tíz magas rangú tábornokra, köztük a vezérkari főnök három helyettesére. A döntés az elemzés szerint a vezérkari főnök politikai súlyát jelzi a többi biztonsági vezetővel szemben.

A fokozódó elnöki paranoiát mutatja az is, hogy idén a moszkvai Győzelem napi parádéra egyetlen parlamenti képviselő sem kapott meghívót. A félelmeket felerősíthetik a közelmúltbeli fővárosi incidensek, miután hétfőre virradóra ismét dróntámadás érte Moszkvát, és a roncsok egy elit lakópark épületében tettek kárt.

Kapcsolódó írásaink