Juhász Gyula: A vonat ablakára

Montázs
  • 2019.01.05. - 06:16

Nyers zöldje tavalyi tavasznak,
Mit vonat szürke füstje árnyaz,
Kései fénye téli napnak,
– Ó nem, nem a régi sugár az, –
Mért borítod be lelkemet?


Kattog a vonat lassan, lassan,
Letűnnek kedves, régi tájak,
Nincs zug, hol lelkem zokoghasson,
Ezek a tájak ó be fájnak;
Eljön-e még - emléketek?
 

Reklám