Több mint kétszázalékos gazdasági bővülést várnak a lapunknak nyilatkozó makrogazdasági vezetőelemzők az idei második negyedévre. Pénteken kiderül, hogy ebből mi valósul meg, vagyis milyen adatot közöl első olvasatban a Központi Statisztikai Hivatal a bruttó hazai termék (GDP) alakulásáról.
(Virovácz Péter, Török Zoltán - Fotók: Hegedüs Róbert, MH)
Egészen eddig kellően magabiztosak lehettünk abban, hogy éves összevetésben, nyers adatok alapján 2,1 százalék, míg szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva negyedéves bázison 1,8 százalék lehet a növekedés a második negyedévben - mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Hozzátette: a legutóbbi ipari és külkereskedelmi adatok együttállása miatt azonban már az mondható, hogy ezt az előrejelzést inkább negatív kockázatok övezhetik. Bár az április–május erős volt, a korábbi ipari leállás okozhat némi gondot. Már csak azért is, mert közben a külkereskedelmi mérleg soha nem látott többletet mutat. Márpedig ipari termelés nélkül az export felfutása csak készletből valósulhat meg. Az pedig ha csökken, akkor lefelé húzza a GDP-t. Másik részről pedig a fogyasztás lehetett a húzóerő, továbbá azért a nettó export is, de mivel mindkettő importot igényel, az pedig továbbra is lanyha, így vélhetően főképp a szintén importigényes beruházások lehettek gyengék.
Összességében viszont mindenképpen sokkal kedvezőbb képet fest majd a magyar gazdaságról a második negyedéves adat, mint azt az első negyedéves tette. Ekkor ugyanis a GDP 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,8 százalékkal csökkent az előző negyedévhez mérten. A piaci szolgáltatások emelték, az ipar kissé, az építőipar jelentősen csökkentette a növekedési ütemet akkor.
Szintén kedvezőbb most a helyzet a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint is. „Most konszenzus van, tehát én is 2,1 százalékos, vagy akár e feletti bővüléssel számolok a második negyedévre” - közölte lapunkkal kollégájához hasonlóan Török Zoltán. Sőt az ipar növekedése akár négy százalék felett is lehet. Ugyanis a fő mozgatórugó, az autóipar is feléledt a korábbi termeléskiesésből és az új munkarendre, új modellekre való átállásból. Még nincs ugyan júniusi pontos ipari adat, de a javulás jelei láthatók.
Arra a kérdésünkre, hogy az építőipar hosszú idő után magához tér-e, Török Zoltán azt mondta, a csok-hatásra még várni kell. Hozzátette: az építőipar egy részét teszi ki a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), ennek hatása pár hónap múlva jelentkezik igazán.
Ami most gond, a kevesebb nagyberuházás, amely az uniós forrásokra való várakozás miatt némileg elapadt. A szakértő szerint amint meglódulnak a kifizetések, a nagyberuházások is elindulhatnak.
Összességében a GDP-bővüléshez pozitívan járulhat hozzá az autóipar, a szolgáltatási ágazatok, az erősödő fogyasztás és ezzel együtt pedig a kereslet, valamint a bővülő export.
