Bár az Ebola-vírus több változatát már évtizedek óta ismerik, a jelenlegi járványt okozó Bundibugyo-vírustörzs ellen még mindig nem áll rendelkezésre engedélyezett védőoltás. Különösen aggasztó, hogy ezt a változatot már 2007-ben azonosították, így a kutatóknak csaknem két évtizedük lett volna a megfelelő vakcina kifejlesztésére. A fejlesztések azonban elmaradtak, elsősorban a kutatási források hiánya és a tudományos prioritások miatt.
A Bundibugyo-vírus először 2007-ben okozott járványt Ugandában, majd 2012-ben a Kongói Demokratikus Köztársaságban is megjelent. Torsten Feldt, a Düsseldorfi Egyetemi Kórház trópusi betegségekkel foglalkozó szakértője szerint a korábbi járványok után már lett volna lehetőség a megfelelő oltóanyag és kezelési módszerek kidolgozására, ezt a lehetőséget azonban nem használták ki. Emiatt értékes idő veszett el.
A vakcina hiányának egyik legfontosabb oka, hogy a kutatások finanszírozása korlátozott, és nem lehetséges minden ismert kórokozó ellen előre oltóanyagot fejleszteni. A tudósok korábban nagyobb veszélyt láttak egy másik változat, a szudáni Ebola-vírus újbóli megjelenésében, ezért elsősorban annak elleni vakcina kidolgozására összpontosítottak. A Bundibugyo-törzs így háttérbe szorult.
Az Ebola ellen egyébként már létezik Ervebo nevű vakcina, ezt azonban kizárólag a zaire-i Ebola-vírustörzs ellen engedélyezték. A vírusnak több különböző változata ismert, és az egyik ellen kifejlesztett oltás nem feltétlenül nyújt védelmet a többi változattal szemben.
Egy friss kutatás ugyanakkor biztató eredményeket hozott: a tudósok azt tapasztalták, hogy az Ervebo vakcina a Bundibugyo-vírussal szemben is kiválthat bizonyos immunválaszokat, különösen a T-sejtek aktiválásával. Egyelőre azonban nem világos, hogy ez a reakció valódi védelmet biztosít-e a fertőzéssel szemben, vagy legalább enyhíti-e a betegség lefolyását. A szakemberek szerint ezért nem lenne helyes széles körben alkalmazni az oltást anélkül, hogy bizonyították volna annak hatékonyságát. Egy nem megfelelően működő vakcina ugyanis hamis biztonságérzetet kelthetne az emberekben, és hosszabb távon a védőoltásokba vetett bizalmat is gyengíthetné.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban már elindult a Tumaini nevű kutatási program, amelyben több lehetséges oltóanyag hatékonyságát vizsgálják a Bundibugyo-vírussal szemben. A kutatásban az Ervebo mellett az Oxfordi Egyetem egyik vakcinajelöltje, valamint a Moderna mRNS-alapú oltóanyaga is szerepel.
A szakértők jelenlegi becslése szerint a megfelelő vakcina széles körű alkalmazása legkorábban 2027 közepén válhat lehetővé. Addig a Bundibugyo-vírustörzs elleni védekezés egyik legnagyobb kihívása továbbra is az, hogy nincs bizonyítottan hatékony, engedélyezett oltóanyag ellene - írja a Deutsche Welle
