Egy elnöki látogatás biztonsága már jóval azelőtt eldőlhet, hogy kinyílna a páncélozott autó ajtaja. Miközben a kamerák a testőröket figyelik, a hatóságok a légteret ellenőrzik, információkat értékelnek és egymással egyeztetnek. Egy drón miatt akár a felszállásra kész repülőgépnek is várnia kell.
Volodimir Zelenszkij október 20-án ismét Norvégiába látogatott, ahol Jonas Gahr Støre kormányfővel és Alexander Stubb finn elnökkel tárgyal. Az oslói rendőrség a hivatalos látogatásra hivatkozva ideiglenes repülési korlátozásokat rendelt el Oslo és Romerike egyes részein, október 21-én 18 óráig. A szabály a drónokra és a pilótával repülő légi járművekre egyaránt vonatkozik.
A lezárt légtér a nyilvánosan látható része annak a munkának, amely egy háborúban álló ország elnökét külföldön is körülveszi. A részletek jelentős hányada titkos.
Drónriasztás a felszállás előtt
Zelenszkij előző norvégiai útját szeptemberben drónveszély késleltette. Støre először úgy fogalmazott, hogy az ukrán elnök gépét majdnem eltalálta egy drón Moldovában. A norvég miniszterelnöki hivatal később pontosította a kijelentést azzal, hogy nem ismert, milyen közel voltak a drónok a repülőgéphez.
A moldovai hatóságok szerint szeptember 8-án 16.30 után lezárták a légteret és több járat, köztük az elnöki gép is késve indult. A korlátozásokat azután oldották fel, hogy megerősítették egy drón földi felrobbanását, a kisinyovi repülőtértől mintegy 160 kilométerre. Ez a becsapódás helyének távolsága. Önmagában nem árulja el, milyen közel haladt korábban az eszköz az elnöki géphez.
A közvetlen ütközésveszély tehát nem bizonyított. A fennakadás viszont megmutatta, hogy egy drón már a puszta jelenlétével is felboríthatja egy államfő programját. A késedelmes felszállás ilyen helyzetben az óvintézkedések eredménye is lehet. Az utas a várakozást érzékeli, a biztonsági rendszer feladata pedig éppen az, hogy bizonytalan helyzetben ne engedje tovább.
A veszély belülről is érkezhet
Zelenszkij védelmének egyik legsúlyosabb nyilvánosságra került ügye 2024 májusában történt. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SZBU bejelentette, hogy az állami vezetők védelméért felelős UDO két ezredesét őrizetbe vették egy állítólagos orosz ügynökhálózat tagjaként.
A szolgálat akkori közleménye szerint az orosz FSZB olyan embereket keresett az elnök biztonsági környezetében, akik túszul ejthették, majd megölhették volna Zelenszkijt. Ezek nyomozati állítások voltak. Az ügy súlyát az adta, hogy a gyanú éppen a védelemre hivatott szervezet magas rangú tisztjeire vetült.
A történet az elnökvédelem kevésbé látványos oldalára világított rá. A személyzet megbízhatósága, az információkhoz való hozzáférés és a kiszivárgások megelőzése legalább olyan komoly kérdés, mint az elnök mellett álló emberek felkészültsége. Egy illetéktelen kézbe kerülő adat veszélybe sodorhatja a gondosan megszervezett programot.
Amerikai milliárdok és egy drága kudarc
Az Egyesült Államokban az elnökvédelem méreteiről ellenőrizhető pénzügyi adatok is vannak. A kongresszusi számvevőszék, a GAO szerint a Secret Service teljes elfogadott költségvetése 2025-ben 3,4 milliárd dollár volt.
Ebből 1,43 milliárd jutott a védelmi műveletek nevű programra, amely az elnök mellett más személyek, helyszínek és kiemelt rendezvények biztosítását is fedezte. A teljes szervezeti keret pénzügyi bűncselekmények nyomozását és más feladatokat is finanszírozott. A milliárdokat Trump személyes védelmének áraként feltüntetni ezért félrevezető lenne.
A hatalmas apparátus sebezhetőségét Butler mutatta meg. Trumpot 2024. július 13-án egy kampányrendezvényen meglőtték. Az amerikai belbiztonsági felügyelet 2026-ban közzétett vizsgálata szerint a merénylő korábban drónnal szemrevételezte a rendezvényhez felállított színpadot. A Secret Service ezt nem észlelte. Az ellenőrök elégtelenül felkészített kezelőt és műszaki hibát azonosítottak.
A vizsgálat kommunikációs mulasztásokat is feltárt. A helyi rendőrök információi nem jutottak megfelelően a védelmi csapathoz. A jelentés többek között a közös kommunikációs helyiség hiányát kifogásolta. Az eszközök és a személyzet jelenléte így nem állt össze megfelelően működő együttműködéssé.
Obama konvoja és Biden saját drónjai
A drónok már jóval a mostani háború előtt feladatot adtak az amerikai elnökvédelemnek. A GAO egy 2015. decemberi esetet is felidézett, amikor egy civil által irányított drón véletlenül érintkezésbe került Barack Obama Hawaii-on haladó autókonvojával.
2021 januárjában, Joe Biden beiktatása előtt pedig az amerikai határvédelem engedélyezett drónjait nem ismerték fel azonnal a Secret Service munkatársai. Az eset után pontosították a drónellenes intézkedések felelősségi rendjét.
A két történet másféle problémára mutat rá. A védelemnek az észlelt eszköz veszélyességét és jogosultságát is meg kell állapítania. Egy véletlenül rossz helyre kerülő civil drón, egy saját hatósági eszköz és egy támadó szerkezet eltérő választ kíván. A gyors felismeréshez megfelelő információ és egyértelmű felelősség szükséges.
Francia testőrök és indiai rúpiák
Franciaország más léptékű, de szintén több szervezet együttműködésére épülő modellt alakított ki. A csendőrség 2025-ös hivatalos ismertetője szerint az elnöki biztonsági csoport, a GSPR 78 főből áll: 39 csendőrből és 39 rendőrből. Az Élysée-palota biztosításában és az utazásokban további alakulatok vesznek részt.
A munka jelentős része itt is az esemény előtt zajlik. A francia belügyminisztérium ismertetője III. Károly látogatását hozta példaként arra, hogy a felderítés és az előkészítés már négy hónappal korábban megkezdődik. Mire a vendég megérkezik, a közvetítésből láthatatlan szervezési feladatok hosszú sora áll a háttérben.
A védelem ára a hivatalból való távozással sem tűnik el. A francia belügyminisztérium 2026. szeptemberi parlamenti válasza szerint a volt elnökök rendőrségi védelme 2024-ben 2 260 342 euróba került, túlnyomórészt bérekre. Ez több korábbi államfő védelmének meghatározott tétele, nem Emmanuel Macron teljes biztonsági számlája.
Indiában a miniszterelnöki közvetlen védelemre szakosodott Special Protection Group 2026–2027-es költségvetési előirányzata 499,99 crore, vagyis közel ötmilliárd rúpia (kb. 17 milliárd forint). A dokumentum működési és beruházási kiadásokat egyaránt tartalmaz. Ez a szervezeti keret sem tekinthető automatikusan az összes kapcsolódó rendőri és egyéb állami ráfordítás összegének.
A számok mögött eltérő feladatok állnak
Nyilvános adat | Amit valójában mér |
Secret Service, 2025: 3,4 milliárd dollár | A szervezet teljes költségvetése, védelmi és más feladatokkal. |
Franciaország, 2024: 2,26 millió euró | A volt elnökök rendőrségi védelmének közölt költsége. |
Indiai SPG, 2026–2027: közel ötmilliárd rúpia | A közelvédelmi szervezet költségvetési előirányzata. |
Az összehasonlítás alapjául szolgáló adatokat amerikai számvevőszéki jelentés, francia parlamenti válasz és indiai költségvetési dokumentum közli.
Ezekből nem állítható össze tisztességes elnökvédelmi toplista. Más feladatot, más évben és más költségvetési körben mérnek. Az összegek egyszerű átváltása dollárra vagy forintra sem szüntetné meg ezt a különbséget. Zelenszkij kizárólagos személyi védelmének teljes, a külföldi partnerek ráfordításait is tartalmazó költségéről nincs ellenőrzött nyilvános összesítés.
Biztonságban maradni és jelen lenni
A tegnapi oslói látogatás az elnökvédelem egyik legnehezebb dilemmáját is láthatóvá teszi. Egy vezető személyes megjelenésének politikai súlya van, tárgyalóasztalhoz ül, támogatást kér, kapcsolatot tart a partnereivel. Ugyanakkor minden új helyszín és találkozó újabb feladatokat ad az őt védő szervezeteknek.
Az olvasó végül többnyire egy kézfogást, egy megérkezést vagy egy sajtótájékoztatót lát. A védelem munkájának eredménye gyakran éppen az, hogy a nap eseményei között nincs újabb hír egy támadásról. A sikeresen befejezett látogatás mögött álló döntéseket pedig csak ritkán ismeri meg a nyilvánosság.
Források: a norvég kormány és rendőrség közleményei; VG; MOLDPRES; Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
