A párizsi Louvre Múzeum biztonsági hiányosságai ismét a figyelem középpontjába kerültek, miután a tavalyi látványos ékszerrablást követően újabb problémákra derült fény. A betörők fényes nappal jutottak be az Apolló-galériába, egy emelőplatform segítségével elérték az épület egyik erkélyét, betörték az ablakot, majd feltörték az ékszereket őrző vitrinek egy részét.
Az akció mindössze néhány percig tartott. A nyomozás során több gyanúsítottat is őrizetbe vettek, ám az elrabolt ékszerek többségét azóta sem találták meg. Az esetet követő vizsgálatok arra jutottak, hogy a múzeum kamerarendszere elavult volt, a megfigyelés nem működött megfelelően, és a biztonsági infrastruktúra sem felelt meg maradéktalanul a követelményeknek.
A rablás után a múzeum vezetése biztonsági fejlesztésekbe kezdett. Új kamerákat telepítenek, megerősítik az épület külső területeinek megfigyelését, korszerűsítik a beléptetési rendszereket, és a biztonsági irányítás feltételeit is javítják. A fejlesztési program becsült költsége 83 millió euró, a munkálatokat azonban úgy kell elvégezni, hogy közben a Louvre továbbra is fogadhassa a látogatókat.
A problémák ugyanakkor nem korlátozódnak a vagyonvédelemre. A múzeum épületeinek állapota, az elöregedett műszaki rendszerek, a csővezetékek meghibásodásai és a látogatók nagy száma szintén komoly kihívást jelent. Christophe Leribault, az intézmény igazgatója szerint átfogó korszerűsítésre van szükség, mert a biztonsági hiányosságok tartós megszüntetése nem oldható meg néhány elszigetelt intézkedéssel.
A Louvre esete így túlmutat egyetlen műkincsrabláson: arra is ráirányítja a figyelmet, milyen nehézségekkel jár a történelmi épületek és a felbecsülhetetlen értékű műalkotások védelme egy olyan intézményben, amely évente több millió látogatót fogad. A fejlesztések ellenére a múzeum előtt még hosszú út áll, és az elrabolt koronaékszerek sorsa továbbra is tisztázatlan - írja a BMF.
