1955 októberében a Joyita nevű kereskedelmi hajó 25 emberrel a fedélzetén indult el Szamoáról a Tokelau-szigetek felé. Az út mindössze körülbelül 48 órásra volt tervezve, a hajó azonban soha nem érkezett meg célállomására.
Öt héttel később egy másik hajó, a Tuvalu legénysége különös látványra figyelt fel a Fidzsi-szigetektől északra: a Joyita súlyosan megdőlve, részben víz alá merülve sodródott a tengeren. A fedélzeten azonban egyetlen ember sem tartózkodott.
A történet egyik legkülönösebb részlete, hogy a Joyitát szinte elsüllyeszthetetlennek tervezték. A cédrusfából készült hajótestet parafával bélelték ki, hogy nagyobb felhajtóerőt biztosítson. Ennek ellenére a hajó belsejében jelentős mennyiségű víz gyűlt össze, miközben a hajó továbbra is a felszínen maradt. A megtalálásakor betört ablakok, sérült kormányállás és kikapcsolt hajtóművek utaltak arra, hogy komoly műszaki problémák történhettek. A mentőcsónakok és a csónak is hiányoztak.
A rejtélyt tovább mélyítette, hogy a rádiót a nemzetközi vészfrekvenciára, a 2182 kilohertzes csatornára állították, de nem érkezett segélykérés. A hajón található órák pedig mind ugyanazon az időponton, este 10 óra 25 percnél álltak meg. Ez arra utalhatott, hogy valamilyen esemény ekkor vagy ehhez közeli időpontban következett be.
Az eltűnés után számos elmélet született. Felmerült, hogy a Joyitát megtámadhatta egy tengeralattjáró, hogy zendülés tört ki a fedélzeten, vagy hogy a hajó egy másik járművel ütközött. Ezekre azonban nem találtak meggyőző bizonyítékot. David Wright aucklandi kutató későbbi vizsgálatai szerint sokkal valószínűbb, hogy egy műszaki meghibásodás vezetett a tragédiához. A hajó egyik, a második világháború idején beépített csöve idővel korrodálódhatott, és szivárogni kezdett, miközben a motorokkal is problémák adódtak.
Wright feltételezése szerint a szivárgást éjszaka nehéz lehetett észrevenni, ezért a legénység csak akkor szembesülhetett a helyzet súlyosságával, amikor már jelentős mennyiségű víz került a hajóba. Elképzelhető, hogy megpróbáltak segítséget kérni, majd attól tartva, hogy a Joyita végül elsüllyed, elhagyták a hajót. A legénység és az utasok valószínűleg a mentőtutajokra szálltak, amelyek azonban a nyílt tengeren nem biztosíthattak megfelelő védelmet.
A legtragikusabb részlet, hogy a 25 ember közül soha senkit nem találtak meg. A Joyita viszont túlélte az eseményt, és még hetekkel később is sodródott a Csendes-óceánon. Bár a műszaki hiba magyarázatot adhat arra, miért került veszélybe a hajó, azt továbbra sem lehet biztosan tudni, mi történt azokkal, akik elhagyták. Éppen ez teszi a Joyita történetét a tengeri történelem egyik legkülönösebb rejtélyévé: egy hajó előkerült, de a fedélzetén utazó 25 embernek nyoma veszett - írja a popularmechanics.com.
