Montázs
Megtalálták Istent?
Kiderült, hogy Isten végig az űrben volt
Bár az elképzelés ötvözi a vallási iratokat a fizikával, a tudományos közösség szkeptikusan fogadja az állítást, mivel az egy megfigyelési határt próbál fizikai helyként értelmezni.
Sokan álmodoznak arról, hogy választ kapjanak a végső kérdésekre, ám egy fizikus most számszerűsítette is a választ. Dr. Guillén elmélete szerint Isten lakhelye nem csupán egy elvont spirituális sík, hanem egy konkrét, meghatározható pont az univerzumban.
A kutató úgy véli, hogy a Biblia leírásai és a modern csillagászat eredményei összeegyeztethetőek. Azonban azoknak, akik személyes találkozót remélnek, rossz hírrel szolgálhatunk:
a távolság gyakorlatilag áthidalhatatlan az emberiség számára, hiszen az említett 439 milliárd billió kilométer a jelenlegi fizikai ismereteink szerint elérhetetlen.
Az elmélet alapja egy kozmológiai fogalom, az úgynevezett kozmikus horizont. Guillén a Fox Newsnak írt cikkében kifejtette: elméletileg létezik egy olyan távolság, ahol a tér tágulása miatt a galaxisok fénysebességgel távolodnak tőlünk. Ezt a határt nevezzük kozmikus horizontnak. A fizikus szerint Isten lakhelye pontosan ezen a határon, vagy azon túl helyezkedik el. Ebből a távolságból a fény sosem érhet el hozzánk, mert a köztes tér gyorsabban tágul, mint ahogy a fény haladni képes, így ez a régió örökre rejtve marad előlünk.
Guillén azzal érvel, hogy a Biblia szerint a mennyország elérhetetlen az élő emberek számára, és halhatatlan, anyagtalan lények lakják.
Ezt a vallási tételt kapcsolja össze – bár a tudomány szerint meglehetősen lazán – a fizikával. Úgy véli, hogy a kozmikus horizonton a relativitáselmélet alapján megszűnik az idő múlása.
A fizikus leírása szerint ezen a távoli ponton nincs múlt, jelen vagy jövő, csupán az örökkévalóság létezik.
Következtetése szerint Isten lakhelye ezen az időtlen síkon található, ahol a tér létezik, de az idő nem, így ideális otthont nyújt a fényszerű entitásoknak.
Fontos azonban tisztázni, hogy ez az elmélet spekulatív, és nem tekinthető elfogadott tudományos ténynek - írja az IFL Science cikke alapján az origo.hu.
A világegyetemünk nem statikus, hanem folyamatosan tágul. Emiatt a távoli objektumok fénye egyre nehezebben, vagy egyáltalán nem ér el hozzánk.
A tudósok rámutatnak, hogy Guillén értelmezése az idő megállásáról téves, sőt, a jelenlegi univerzummodellek szerint értelmetlen állítás. Bár innen nézve a horizonton történő események végtelenül lassúnak tűnhetnek a fény elnyúlása (vöröseltolódása) miatt, ez csupán egy perspektívából eredő illúzió. Ha valaki ténylegesen ott tartózkodna a kozmikus horizonton, számára az idő teljesen normálisan telne.
A kozmikus horizont ugyanis nem egy fizikai fal vagy hely, hanem a megfigyelőtől függő határ.
Ahogy a Földön állva látjuk a horizontot, úgy az űrben is a megfigyelő pozíciója határozza meg, meddig lát el. Egy a kozmikus horizonton lévő megfigyelő számára a Föld lenne a kozmikus horizont széle, és mi tűnnénk úgy, mintha lelassultunk vagy megálltunk volna az időben. Mégis, itt vagyunk, sétálunk, kávét főzünk és éljük a mindennapjainkat.
Isten lakhelye tehát a fizika törvényei szerint nem köthető egyetlen abszolút kozmikus horizonthoz sem, hiszen minden megfigyelőnek saját horizontja van.
Bár Guillén elképzelése arról, hogy hol lehet Isten lakhelye, költőinek hangozhat, a kozmológia jelenlegi modelljei szerint a tudományos alapja hibás. Egy megfigyelési határt kezel fizikai helyként, ami félreértelmezése az univerzum működésének.
