A mesterséges intelligencia átveszi az uralmat az irodáink felett?

Az elmúlt egy évben Gina – aki kommunikációs szakemberként dolgozik – egyre gyakrabban szembesül egy új, frusztráló problémával. Korábban természetes része volt a munkájának, hogy segített kollégáinak e-mailek, cikkek vagy LinkedIn-posztok megfogalmazásában. Most viszont a hozzá kerülő szövegek nagy része ugyanazzal a furcsa, „mesterséges” hangvétellel készül, amit azonnal ki lehet szúrni.

Ennek oka, hogy sokan már nem maguk írják meg a szövegeiket, hanem inkább egy chatbotra bízzák a feladatot, majd az eredményt szinte változtatás nélkül továbbküldik. Emiatt Ginának rengeteg időt kell azzal töltenie, hogy ezeket a szövegeket kijavítsa és „emberibbé” tegye – ami gyakran nehezebb, mint egy ember által írt anyag szerkesztése. Előfordul, hogy vissza kell küldenie a munkákat azzal a kéréssel: írják át, mert túl mesterségesen hangzanak – ezt pedig nem mindig fogadják jól.

Gina szerint az ilyen tartalmak első ránézésre elfogadhatónak tűnnek, de közelebbről vizsgálva gyakran üresek vagy hibásak. Jól megfogalmazottnak hatnak, de nincs bennük valódi tartalom. Úgy látja, sokan nem ismerik fel, mennyire könnyen kiszúrható az MI által generált szöveg, és hogy ez rossz fényt vethet rájuk vagy a cégükre. Nem az MI használata ellen van, inkább azt hiányolja, hogy az emberek nem tanulják meg tudatosabban használni – írja az Independent.

És nem ő az egyetlen, aki ezzel küzd. Felmérések szerint a dolgozók jelentős része kap felesleges pluszmunkát mások miatt – például azért, mert az MI által generált anyagokat utólag javítani kell. Egy brit kutatás szerint az alkalmazottak majdnem annyi időt töltenek ezek ellenőrzésével és javításával, mint amennyit magával az MI használatával. Sokan emiatt már „MI-kiégésről” beszélnek, vagyis mentálisan kimerítőnek érzik a folyamatos ellenőrzést.

Miközben sokan azt várják, hogy a mesterséges intelligencia megkönnyíti a munkát, a valóság gyakran más: egyesek számára inkább bonyolultabbá és időigényesebbé teszi azt. Egy felmérés szerint a dolgozók kétharmada nem érzi úgy, hogy az MI gyorsabbá tenné a munkáját vagy több szabadidőt adna.

A szakértők szerint ennek oka, hogy az MI egy gyors „rövidítést” kínál, könnyű vele gyorsan elfogadhatónak tűnő eredményt előállítani, különösen akkor, ha valaki túlterhelt. Ugyanakkor a gyenge minőségű kimenet javításának terhe gyakran másokra hárul. Így nem a munka mennyisége csökken, csak áttevődik: kevesebb idő megy az írásra, több az ellenőrzésre és javításra.

Hasonló tapasztalatokról számol be Rosie Wilkins márkastratéga is, aki gyakran kap ügyfeleitől MI által generált szövegeket. Szerinte ezek tele vannak üres, tartalom nélküli bekezdésekkel, és egyre több időbe telik kijavítani őket. Ráadásul sokszor már első ránézésre felismerhetők az ilyen szövegek jellegzetes stílusjegyei.

A probléma nemcsak bosszantó, hanem komoly következményei is lehetnek. Volt példa arra, hogy egy ügyvédi iroda MI által generált, hibás hivatkozásokat tartalmazó dokumentumot nyújtott be a bíróságon, vagy hogy egy tanácsadó cégnek vissza kellett fizetnie a díja egy részét a hibás, MI-vel készült jelentés miatt.

Felmerül a kérdés: miért használják mégis sokan ezeket az eszközöket? Egyesek egyszerűen nem veszik észre a problémát, vagy már nem ellenőrzik kellő figyelemmel a saját munkájukat. Mások pedig úgy érzik, hogy az MI nélkül nem elég jó az, amit írnak – pedig valójában sokszor az eredeti, emberi megfogalmazás is megfelelő lenne.

Hosszabb távon ez komoly kockázatokat hordoz. A szakértők szerint ha túlzottan az MI-re támaszkodunk, romolhatnak az alapvető készségek, például az írás, a gondolkodás vagy az érvelés. Különösen a fiatalabb munkavállalók esetében lehet gond, ha nem tanulják meg ezeket önállóan használni.

Ugyanakkor egy új készség egyre fontosabbá válik: annak felismerése, hogy egy MI által generált szöveg mikor elfogadható, mikor hibás, és mikor jelent komoly problémát. Ez a jövőben kulcsfontosságú lehet a hatékony munkavégzéshez.