Tele Kamra címmel szervezett ünnepséget a hét végén Trizs, az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában megbújó apró, gömöri falvacska. A kiállításokkal, szakmai előadásokkal és kulturális programokkal gazdagított őszi vásárt hetedik alkalommal szervezték meg. A 200 fős település rendezvénye nem pusztán gasztronómiai ünnepség, hanem egyúttal azt is példázza, hogy hogyan lehet a vidék profiljához illeszkedve földműveléssel, tájjellegű növények termesztésével prosperálóvá tenni egy apró falut.
Hazánk kedvező adottságainak köszönhetően - mint a kiváló termőképességű talaj, domborzati viszonyok, napsütéses órák száma- megtermelt gyümölcseink és zöldségeink kimagasló beltartalmi értékekkel rendelkeznek. De hogyan tudunk átcsempészni valamit télire a jó magyar földön termelt napérlelte gyümölcsök és zöldségek ízeiből, vitaminjaiból? Ezt a kérdést jártuk körül a trizsi Tele Kamra Ünnepségen hétvégén, ahol kötényes helybéli asszonyok meséltek a száraz és nedves dunsztolás, a vermelés, a savanyítás, és a befőzés fortélyairól.
Megtudtuk, hogy némi speciális tudás, szorgalom és a nagymamától ellesett praktikák szükségesek ahhoz, hogy valóban tele legyen a kamra ínycsiklandó finomságokkal, szörpökkel, lekvárokkal, befőttekkel, savanyúságokkal.
A beszédes trizsi gazdasszonyok nemcsak serények, de meglehetősen innovatív szemléletűek, büszkén mesélnek arról, hogy a természet minden kincsét felhasználják, a gyümölcs-és zöldségalapú termékek mellett egyre több élelmiszer kerül kamrájukba például farügyből, virágsziromból: a közismert gyümölcsszörpök mellett készítenek olyan különlegességeket, mint a fenyőrügy-, a pitypang-, az akácvirág-, vagy akár a rózsasziromszörp. Lekvárok között is feltűntek az ínyencségek: birs, kökény, rózsalekvár aratott nagy sikert a vásárlók körében.
A rendezvény ötlet- és házigazdája Trizs polgármestere, Mácsi Istvánné Marica elmondta: a helyiek tulajdonképpen nem csinálnak semmi ördöngősséget, amit csak lehet, helyben termelnek meg, betakarítás után feldolgozzák, lehetőleg hagyományos eljárással, tartósítószerektől mentesen, éppúgy, mint őseink tették. Vegyszermentes zöldségeik, tájjellegű gyümölcsfáik kiváló termései és az Aggteleki Nemzeti Park területéről gyűjtött bogyós növények biztosítják a minőségi alapanyagot mindazokhoz a termékekhez, amelyekkel a standokon találkozhatunk.
Trizs remek példa arra, hogy az ipartól távol eső vidéken is van élet és gazdasági fejlődés, ha a helyi közösség a falu profiljába illeszkedő tevékenységet végez egy ügyes vezetővel az élén, aki megszervezi a munkafolyamatokat, menedzseli a helyi termékek piacra jutását. Trizs tettrekész és kreatív polgármesterasszonya azt is felismerte, hogy egy fecske nem csinál nyarat, így szorgalmazza a környékbeli települések összefogását. Ez az oka annak, hogy a Tele Kamra Ünnepségen olyan aprófalvak is bemutatkoztak helyi élelmiszerekkel, mint például az alig 23 fős Teresztenye, mangalicatermékeivel.
Az agrárárun túl figyelemre méltó helyi kézműves portékák is öregbítették a rendezvény hírnevét. Gömör- Torna vidékén hagyománya van az állattartásnak és földművelésnek, mindemellett vadban gazdag területről van szó, így nem csoda, hogy a szomszédos Zubogy település késkészítő mesterének speciális bontó-és nyúzókéseit is megcsodálhattuk. Mindemellett láthattunk innovatív példát arra, hogyan élednek újjá a hagyományos gömöri népi motívumok praktikus használati tárgyakon, pénztárcán, bevásárlószatyron, laptop és ipad-tokon.
S, hogy a természet adta anyagokat (egy mákgubót, kukoricacsutkát, vagy barackmagot) milyen sokrétűen lehet alkalmazni, arra Soltészné Herczeg Mária kézműves foglalkozásán igen kreatív megoldásokat láthattak a résztvevők. Az országosan ismert boldvai bábanimátor és népi játszóház vezető terméseket, magokat, háncsokat, szárakat felhasználva varázsolt a vásári közönség elé nyüzsgő parasztudvart szorgoskodó gazdasszonnyal, pásztoremberrel, háziállatokkal.
A rendezvény színvonalát tovább növelte, hogy a Tele Kamra Ünnepségen bemutatkozott Borsod-Abaúj-Zemlén Megye egynéhány értéktárban rögzített kincse is, olyan tárgyi, szellemi és egyéb értékek, mint pédául a Vizsolyi Biblia, a matyó népművészet, a cigándi apróbéles, a borsodnádasdi molnárkalács. Ezzel párhuzamosan Lenkey Péter, Bodnár Márta, Horváth Eszter és Pető Anna a helyi termékek és értékek népszerűsítéséről, hagyományápolásról, örökségeink védelméről tartottak előadásokat. A szervezők - Trizs Önkormányzata, a Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodája, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat - arra is odafigyeltek, hogy a szörpök, lekvárok, füstölt áruk és kemencés lepények közé a lokális zene- és tánckultúrát is becsempésszék. Az őszi vásárt színesítette a Tekergő Zenekar, a Ragályi Balassi Bálint Általános Iskola néptáncosainak, a Borsodsziráki Hagyományőrző Egyesület énekkarának fellépése, valamint Petró Dalma operettműsora. Az alig több, mint 200 lelket számláló aprócska gömöri falu története és színvonalas, regionális kisugárzású rendezvénye jól példázza, hogy a magyar falu - még, ha az Isten háta mögött is van- él és élni akar.
