Új irodalmi kifejezésmódja miatt, amelybe beépítette a nagy amerikai zenei hagyományokat Bob Dylan amerikai költő, dalszerző, énekes kapta meg idén az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Akadémia a döntést csütörtökön jelentette be Stockholmban.
Az irodalmi díjat odaítélő testület indoklása szerint a világhírű zenész új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset.
A díjazott 8 millió svéd koronával (257 millió forintos összeggel) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
Bob Dylané az első amerikai irodalmi Nobel-díj 1993 óta, amikor Toni Morrisont ismerték el a legnagyobb irodalmi kitüntetéssel. Az amerikai írók közül elsőként Sinclair Lewis kapott irodalmi Nobel-díjat 1930-ban, és eddig összesen tizenkét amerikai szerzőnek ítélték oda az elismerést, köztük olyan világhírű íróknak, mint William Faulkner, John Steinbeck vagy Ernest Hemingway.
A bejelentést követően adott interjújában Sara Danius, az akadémia főtitkára nagy költőnek, az angol nyelvű költői tradíció kiemelkedő képviselőjének nevezte Bob Dylant, aki már 54 éve alkot, folyamatosan megújítva magát, új identitást teremtve.
Arra a felvetésre, hogy Bob Dylan nem írt regényeket vagy hagyományos értelemben vett verseket, és így kitüntetése az akadémia horizontjának kiszélesedését jelzi, Sara Danius úgy válaszolt: bár így tűnhet, valójában nincs erről szó. Ha visszatekintünk a régmúltba, ott volt Homérosz vagy Szapphó, aki előadásra - gyakran hangszerekkel kísért előadásra - szánt költői szövegeket írt. Ugyanez a helyzet Bob Dylannel - mutatott rá az akadémia főtitkára, hozzátéve, hogy ahogy ma is olvassuk Homéroszt és Szapphót, és élvezzük műveiket, Bob Dylan is ugyanúgy olvasható, és olvasni is kell.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol, éri-e majd kritika az akadémia döntését, Sara Danius annyit mondott: reméli, nem.
Vegyes fogadtatást kapott Dylan Nobel-díja
Bár Sara Danius, a Svéd Akadémia főtitkára szerint "nagy egységgel" ítélték Bob Dylan amerikai költőnek, dalszerzőnek, énekesnek az irodalmi Nobel-díjat, az irodalmi világból érkezett reakciók korántsem egyhangúak: egyesek "szuper választásnak", mások "sokkolónak" minősítették a rendhagyó döntést.
Gordon Ball angol professzor, aki 1996 óta 15 éven keresztül folyamatosan jelölte az amerikai költőt, dalszerzőt az irodalmi Nobel-díjra, igazolva érzi kitartását. "Hihetetlen, hogy ez végre megtörtént. Az emberek úgy vélték, hogy őrült vagyok, nem állok be a sorba, amikor azt javaslom, hogy Bob Dylant egy ilyen díjjal kell kitüntetni" - hangsúlyozta az AP amerikai hírügynökségnek az amerikai irodalomra és a beatnemzedékre szakosodott egyetemi tanár, aki Washingtonban és a clevelandi Lee Egyetemen tanít. Megjegyezte, hogy a Nobel-bizottság is felhívta a figyelmet a műfaj széles palettájára, köztük az ugyancsak irodalmi Nobel-díjas Winston Churchill szónoki művészetére, illetve arra a meggyőző érvre, hogy Dylan jó hatással volt a világra. "Olyan dalaival, mint a polgárjogi mozgalom himnuszának tartott Blowin' in the Wind Dylan nem mindennaposat alkotott. Úgy érzem, hogy jobbá tette a világot" - hangsúlyozta Gordon Ball.
Salman Rushdie indiai-brit író, akit már számtalanszor jelöltek irodalmi Nobel-díjra, "szuper választásnak" nevezte Twitter-üzenetében a döntést. "Orfeusztól Faizig a dalok és a költészet mindig szorosan összekapcsolódtak. Dylan briliáns örököse ennek a bárdi hagyománynak" - írta. (Faiz Ahmad Faiz (1911-1984) urdu nyelven író, pakisztáni forradalmár költő volt, akit négyszer jelöltek irodalmi Nobel-díjra.)
Per Wästberg svéd író, a Svéd Akadémia tagja "valószínűleg a legnagyobb ma élő költőnek" nevezte Dylant. A kérdésre, hogy a díjazottak hagyományos stockholmi előadásán a Nobel-díj átvétele előtt vajon Dylan koncertet ad-e, azt válaszolta: nagyon reméli. "Dylan úgy egyesítette a modern amerikai zenei hagyományokat és a magas irodalmi kultúrát egy új művészeti formává, mint senki más: Ovidiuszt a blueszal, Shakespeare-t a gospellel. Ezért nagy tévedés lenne azt hinnünk, hogy csak a szövegei minőségéért tüntetik ki. A szöveg, a zene és a performansz egységet alkotó hármasáért" - hangoztatta Heinrich Detering, Dylan biográfusa, a Göttingeni Egyetem munkatársa a dpa hírügynökségnek.
Mircea Cartarescu, a legsikeresebb kortárs román író, aki román nyelvre fordította és 2010-ben kötetben jelentette meg Bob Dylan dalszövegeit, fanyalogva fogadta és "sokkolónak" nevezte a dalszerző kitüntetésének hírét. "Senki sem vonja kétségbe Dylan zenei tehetségét, költészetének értékét - én fordítottam is őt - de annyira sajnálom az igazi írókat, Adonist, Ngugit, DeLillót, és még két-három másikat, akiknek szinte a zsebükben volt a díj! Hogy a fenébe érezhetik ők most magukat? És annyira sajnálom azokat a nagy írókat, mestereimet és kedvenceimet, Pynchont, Lobo Antunest, Ámosz Ozt, John Ashberyt, Vila-Matast, akik megöregednek, miközben sorban állnak... Jól kibabrált velünk ezúttal a Nobel-bizottság!" - írta Facebook-bejegyzésében a román szerző. "Ha Bob Dylan irodalmi Nobel-díjat kaphat, akkor Stephen Kinget fel kellene venni a Rock and Roll Dicsőségcsarnokának (Rock and Roll Hall of Fame) legendái közé" - írta a Twitteren Jason Pinter amerikai krimiíró.
Hasonlóan reagált Twitter-üzenetében Irvine Welsh skót regényíró. Mint írta, ő maga is Dylan-rajongó, de ez "szenilis, makogó hippik rosszul fogant nosztalgiadíja", és azt tudakolta, hogy Don DeLillo amerikai írót beiktatták-e a Rock and Roll Dicsőségcsarnokába.
Pierre Michon francia író arról elmélkedett, hogy ha Bob Dylannek odaítélték az irodalmi Nobel-díjat, akkor Murakami Haruki japán író elnyerhetné a Aranylabdát.
Bob Dylan költő voltát már régebben is többen megkérdőjelezték. Több hírügynökség is idézi Norman Mailer amerikai írót, aki egyszer azt mondta: "ha Dylan költő, akkor én kosárlabda-játékos vagyok.
Barna Imre: Fordulat az elismerés történetében
Bob Dylan irodalmi Nobel-díja fordulatot jelenthet az elismerés történetében - fogalmazott Barna Imre, az amerikai dalszerző, költő és énekes verseinek magyar fordítója a Svéd Akadémia csütörtöki bejelentése után.
"Bob Dylan nem annak ellenére kapta a díjat, hogy rocksztár, hanem bizonyos értelemben pontosan azért" - fűzte hozzá a műfordító, aki felidézte: az amerikai dalszerzőt pályafutása kezdete óta a rock Rimbaud-jaként is emlegették.
"El kell fogadni azt a naponta tapasztalható tényt, hogy ma a költészetet nagyon sokan ebben a formában is fogyasztják. Sőt, feltehetjük azt a kérdést is, hogy mára nem ez-e a költészet legjellegzetesebb formája. Ha pedig valaki azt mondja, rockköltészet, mindenkinek Bob Dylan az első, aki eszébe jut" - hangsúlyozta. Emlékeztetett arra is: noha sokan nem túl komoly tippnek gondolhatták, a Ladbrokes fogadóiroda már több éve az esélyesek között emlegette Bon Dylant.
Barna Imre 1986-ban jelentetett meg egy életrajzi regényt Bob Dylanről, majd 1989-ben Mit fúj a szél címmel adta közre Bob Dylan-versfordításait, utóbbi kötet 2005-ben kibővített formában is megjelent. A műfordító úgy véli, a díj hatására megindulhat annak a feltárása is, hogy miként illeszkedik Bob Dylan pályafutása az előzmények, például a beatköltészet kontextusába.
"Nagyon nehéz Bob Dylanre úgy gondolni rá, úgy olvasni vagy akár fordítani a szövegeit, hogy az embernek közben nem megy a fülében a zene" - mondta el, kiemelve: bár sok a szabadvers-szerű szövege, sőt a korai években felolvasásra szánt szerzeményeket is írt, a Bob Dylan-dalokra az énekelhetőség miatt leginkább a kötött versformák jellemzőek. Költészetében megmaradt a korai évek népdalba hajló balladisztikus hangja, ehhez társult később a megfoghatatlanság, a sokak által elemzett titkok, sejtelmes utalások, szürrealisztikus képek és látomások.
"Olyan jellegzetes, könnyen felismerhető lírai ént, lírai szerepet teremtett magának, ami elválaszthatatlanná vált rockzenei karrierjétől" - mutatott rá Barna Imre, aki szerint a hetvenedik éve felett is rendszeresen koncertező Bob Dylan ennek ellenére sosem tetszelgett a költői szerepben.
Jávorszky Béla Szilárd: Bob Dylan bátor és vagány
Énekhangja és gitárjátéka miatt nem jutott volna idáig, de bátor és vagány volt, dalainak mondanivalója, személyes kisugárzása és újító képessége a legnagyobbak közé emelte - mondta Jávorszky Béla Szilárd Dylanről.
Az újságíró, rockzenei szakíró több kötetet publikált az elmúlt években, rocktörténeti előadásai során, amelyeket az Örkény Könyvesboltban tartott, Bob Dylannel is foglalkozott. Ahogy egy korábbi cikkében fogalmazott, Dylan szerzeményei kordokumentumok, énekelt vallomások, üzenetek és helyzetelemzések.
"A hatvanas évek legelején folkénekesnek indult, mindent magába szívott, amit a környezetében látott és hallott, és ezeket remekül tudta dalokba önteni. Második, már kizárólag saját szerzeményeit tartalmazó The Freewheelin' Bob Dylan című 1963-as lemezén már olyan fontos számok szerepeltek, mint a Blowin' in the Wind vagy a Masters of War. Ezekben az amerikai társadalom közérzete tükröződött vissza" - idézte fel Jávorszky Béla Szilárd.
Hozzátette: Dylannek két nagyobb alkotói korszaka volt, miközben számos műfajban és stílusban kipróbálta magát. Kiemelte, hogy a hatvanas évek egyértelmű sikereket hozott Dylan számára, bár amikor 1965-ben a newporti fesztiválon akusztikusról elektromos gitárra váltott, a folkisták nagyon keményen nekimentek.
"A hetvenes, de különösen a nyolcvanas évek számos kudarcot hoztak, addigi életművéhez méltatlan munkák születtek. Változott a korhangulat, egy motorbalesete miatt visszavonultabban is élt, már nem akart olyan nemzedéki dalnok lenni, mint korábban. Kísérletezgetett, miközben magánéleti válságai is voltak, egy időben a vallás, a kereszténység felé fordult. Aztán a kilencvenes években, túl az ötvenedik életévén, elsősorban az 1997-es Time Out of Mind című lemeznek köszönhetően visszatért és számos szakmai elismerést kapott. Azóta remek albumok sorát produkálta" - fejtette ki a szakíró.
Úgy vélte, Bob Dylan ma is ugyanolyan kritikus társadalmi kérdésekben, mint indulásakor, generációja érzéseit még mindig dalban mondja el, igaz, hatása már kisebb nemzedékére, mint a hatvanas években. Hozzáfűzte, hogy Amerikában a Dylan által képviselt, dalaiban megbújó filozófiát különböző egyetemi kurzusokon tanítják.
"A rockszíntérről messze az ő szövegei a legerősebbek, a legköltőiebbek, miközben a fekete és a fehér amerikai kulturális örökségből egyaránt előszeretettel válogatott. Magyarországon Dinnyés Józsefen kívül kevéssé érezhető a hatása, kétszer is koncertezett Budapesten, 1991-ben és 2003-ban, de mindkétszer kevesen voltak kíváncsiak rá" - mondta végül Jávorszky Béla Szilárd az MTI-nek.
Nádasdy Ádám: Dylan kiválóan kifejezett egy kort
Némileg meglepetés, hogy Bob Dylan nyerte el az idei irodalmi Nobel-díjat - mondta a Svéd Akadémia csütörtöki bejelentése után az MTI-nek Nádasdy Ádám költő, műfordító, irodalomtörténész, aki úgy vélte: az amerikai dalszerző, költő és énekes kiválóan kifejezte saját korát és annak életérzését. "Azt gondoltam, a Nobel-díj elefántcsonttornyába ilyesmik nem hallatszanak el, de íme, elhallatszanak" - értékelte a díj történetében első dalszerzőként kitüntetett Bob Dylan elismerését Nádasdy Ádám. Mint hozzátette, a bizottság talán nem a dalszerzőt, hanem azt a költőt látta Bob Dylanben, aki megzenésítette és elénekelte a saját verseit. Ezzel együtt üdvözlendő, hogy némileg kiterjesztették az irodalmi Nobel-díj definícióját - jegyezte meg. Az irodalomtörténész szerint lehetséges, hogy ha Bob Dylan nem írt volna a verseihez zenét, azok nem jutottak volna el annyi emberhez, ez azonban az életmű megítélése szempontjából másodlagos. "Úgy tudjuk, Homérosz is lantkísérettel adta elő a saját műveit, de nem emiatt tiszteljük, hanem azért, amit leírt" - emlékeztetett.
Nádasdy Ádám szerint Bob Dylan szövegei rendkívül szépek, nagyon jól illenek a zenéhez, és kiválóan kifejeznek egy kort, egy életérzést. "Emlékszem, kívülről tudtam egy csomó számát" - idézte fel Nádasdy Ádám, aki a hatvanas évek közepén találkozott először Bob Dylan dalaival. Ebbe az életérzése beleillett Woodstock, John Baez protest songjai vagy a Rolling Stones - jegyezte meg. Az irodalomtörténész kiemelte Bob Dylan sorainak megfoghatatlan költőiségét. "Az igazi poézis az, amire nincs magyarázat: mint József Attila, amikor megy haza, és 'tapsikolnak a jázminok'. Bob Dylan is nagyon sok ilyesmit megengedett magának" - méltatta az idei Nobel-díjas művészetét Nádasdy Ádám.
Park Kiadó: Óriási meglepetés Dylan Nobel-díja
Óriási meglepetés a Park Kiadó számára, hogy Bob Dylan kapta az irodalmi Nobel-díjat - mondta el az MTI-nek Tönkő Vera, az amerikai dalszerző önéletrajzi könyvét 2005-ben magyarul megjelentető kiadó főszerkesztője. "Egyáltalán nem számítottunk az elismerésre, mint évek óta mindig, most is Nádas Péternek szurkoltunk" - fűzte hozzá. A Bob Dylanhez hasonló amerikai dalszerzők bizonyos szempontból megújítják a nyelvet és a közönséggel való kommunikáció formáit - mutatott rá Tönkő Vera. Bob Dylan az első kötet 2004-es közreadásakor további két kötetet ígért, ám azok azóta sem jelentek meg. "Úgy értelmeztem ezt, mint egy olyan játék, amelyet Dylan amúgy is gyakran űz a sajtóval" - jegyezte meg a kiadó főszerkesztője. "Dylan versszövegeit borzasztó nehéz megérteni, nemcsak nekünk, hanem még az angolt anyanyelvként beszélők számára is. Ezért borzasztó érdekes, amikor egy önéletrajzi könyvben több száz oldalon keresztül meséli ugyanazokat a történeteket és drámákat, amiket a dalokban is feldolgoz" - fogalmazott Tönkő Vera.
Révbíró Tamás: A 20. századi költészet egyik legnagyobb hatású személyisége kapott díjat
Bob Dylan a 20. századi angol nyelvű költészet talán legnagyobb hatású személyisége - hangsúlyozta az MTI-nek Révbíró Tamás, az amerikai dalszerző és költő Krónikák című önéletrajzi könyvének magyar fordítója. Hozzáfűzte: bár meglepte, hogy Bob Dylan nyerte az idei irodalmi Nobel-díjat, egyáltalán nem érzi méltatlannak a bizottság választását. Véleménye szerint ugyanis a kérdés megítélésében az a vízválasztó, hogy költőként vagy dalszerző tekintünk rá. "Én világéletemben költőnek tekintettem, angol szakosként már a 60-as években ismertem és tudtam a szövegeit" - mondta el. Megjegyezte: csak később találkozott a versekkel dalként, de nem tudott megbarátkozni Bob Dylan zenei előadásmódjával. Révbíró Tamás szerint A Krónikák Bob Dylan háromkötetesre ígért önéletrajzi sorozatának az első kötet elsősorban az 1960-as évek elejével foglalkozik, viszonylag kevés derül ki abból, miként vált Bob Dylan máig körülrajongott popkulturális ikonná.
Bródy János: A rock műfaját is elismerték
A modern amerikai líra nem érthető meg Bob Dylan nélkül, elismerése ugyanakkor azt is jelenti, hogy a rock műfaja ma már a kultúra szerves része - mondta Bródy János.
"Dylan Nobel-díja hatalmas dolog számomra is, hiszen már fél évszázada hiszek abban, hogy a rock képes megközelíteni a klasszikus formák értékeit" - mondta a Kossuth-díjas dalszerző, szövegíró.
Bródy János emlékeztetett arra, hogy Bob Dylan szövegei megjelentek önálló kötetben és a szakma költőként is számon tartja.
Mint kifejtette, Bob Dylan dalait és szövegeit már az Illés-együttes indulásakor jól ismerte és szerette, zenélni is nagy mértékben miatta kezdett el a hatvanas évek elején.
"Dylan olyan minőséget képvisel, ami zenei formában jelenik meg, de nem kizárólag zenei. Dylan egyfajta biztatást adott nekem arra, hogy ami ebben a műfajban igazán fontos, az nem a zeneiskolában tanulható meg" - fogalmazott Bródy János.
Megemlítette, hogy a legenda szerint Dylan a hatvanas évek elején ellátogatott példaképéhez, Woody Guthrie folkénekeshez, akinek a gitárjára az volt felírva: This machine kills fascists (Ez a szerkezet megöli a fasisztákat), vagyis a gitározás közéleti tevékenység.
"A hatvanas években erősen kötődött az akkori társadalmi mozgalmakhoz, bár később tiltakozott, amikor politikai szövegírónak aposztrofálták. A Blowin' in the Wind című dala a hippimozgalom egyik himnusza lett, akárcsak később a The Times They Are A-Changin'" - fejtette ki Bródy János.
"Elsősorban mindig is dalszerző volt, sokak számára előadói stílusa nem feltétlenül rokonszenves, dalai közül jó néhány nem is az ő előadásában vált igazán népszerűvé, hanem például Jimi Hendrixtől, Pete Seegertől, a Peter, Paul & Marytől" - mondta Bródy János.
Évek óta esélyesként emlegették
Bob Dylant már évek óta emlegették az irodalmi Nobel-díj várományosai között, a legnagyobb brit fogadóiroda, a Ladbrokes listáján idén is a legesélyesebb 15-ben szerepelt, de kevés szakértő volt, aki feltételezte, hogy a Svéd Akadémia kiterjeszti díját a könnyűzene műfajára. A bejelentést, hogy az amerikai zenésznek ítélték az elismerést, hatalmas taps fogadta a helyszínen.
Fél évszázada a popzene egyik meghatározó alakja
Bob Dylan (született: Robert Allen Zimmerman) ötven éve a popzene egyik meghatározó alakja. Legismertebb dalai az 1960-as években születtek: a Blowin' in the Wind és a The Times They Are A Changin' a háborúellenes és polgárjogi mozgalmak himnuszává vált. Like a Rolling Stone című dalával1965-ben radikálisan megváltoztatta a popzenét.
Angazsált dalszövegeiben politikára, szociális kérdésekre, filozófiára és irodalomra is reflektál. Dylan gitáron, billentyűs hangszereken és szájharmonikán játszik. Állandóan változó összetételű zenekarával az 1980-as évek vége óta rendszeresen turnézik.
Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta 109. alkalommal ítélték oda, hét alkalommal - 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között - nem osztották ki. A mostani díjazottal együtt 113-an kapták meg a kitüntetést, mivel négy alkalommal (1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson) megosztva részesültek az elismerésben.
Az eddigi egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas az idén elhunyt Kertész Imre, aki 2002-ben részesült a kitüntetésben, az indoklás szerint írói munkásságával "az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben".
