Alaptalannak tartja Doncsev András, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke a vádat, hogy „megtizedelték” volna a folyóiratokat. A szervezet tegnap tartott sajtótájékoztatóján a folyóirattámogatás volt terítéken: a közelmúltbeli NKA-döntés alapján a támogatás kerete jelentősen csökkent, így szinte senki nem kapott az egész éves működéséhez elegendő forrást, több folyóirat – 2000, Mozgó világ, Literatura, Színház, Revizor – is megszűnhet. Az írószervezetek – köztük a Magyar Írószövetség és a Szépírók Társasága – hétfőn nyílt levélben tiltakozott.
„Nem akarok úgy csinálni, mintha nem tudnám, miért jöttek el ilyen jelentős számban. Akik eljöttek, az igazságra kíváncsiak” – mondta Doncsev András, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke tegnap a szervezet sajtótájékoztatóján. Az NKA célja „nem a folyóiratok fenntartása, hanem csupán a pótlólagos források biztosítása”, ezért alaptalannak tartja a vádat, hogy ők megtizedelték volna az online és nyomtatott folyóiratokat.
Azt is hozzátette, hogy a rendelkezésre álló összeg sorsáról „a szakmai kollégiumok az alapján döntenek, hogy melyik pályázat jobb”. Arra hivatkozott, hogy 2008-hoz képest az idén száznegyven százalékkal több pályázat érkezett be, a benyújtott igény pedig összesen százhetven százalékkal volt több mint nyolc évvel ezelőtt, „ezzel szemben az NKA bevételei csökkentek”. Azt is elmondta, hogy az ötöslottó játékadójából származó, 9,9 milliárd forintos bevételből 3,6 milliárdot oszthat szét az alap, és a növekvő igények mellett a támogatások összege az idén ötszázötmillió forintra emelkedett. „Az idén sokkal jobb a támogatási arány” – jelentette ki. A Szépirodalom Kollégium nyolcvanötmillió forintot kapott, így a folyóiratok támogatására jutott a második legnagyobb keret Doncsev András, aki az írószervezeteknek a folyóirat-támogatások csökkenése miatt írt nyílt levelére – amelyet a Magyar Írószövetség és a Szépírók Társasága, valamint határon túli szervezetek is aláírtak – reagálva azt is hangsúlyozta, hogy a hároméves pályázatokat az átalakulások miatt nem engedélyezték: „Ezt a kollégiumi rendszert nem lehet előre megterhelni egy hároméves pályázattal” – mondta.
Külön kiemelte, hogy az NKA nem fenntartó szerv, így nem folyósít normatív támogatást, az pedig nem az ő felelősségük, hogy a megyei önkormányzatok és az egyéb támogatók kihátráltak a finanszírozásból. „Nem fogok olyan előterjesztést benyújtani, ami minden negyedik forintot folyóirat támogatására költene” – hangsúlyozta. A Revizorral és a Mozgó Világgal kapcsolatos híreket, amelyek szerint az idei évre semennyi pénzt sem kaptak, „tételes hazugságnak” nevezte, arra hivatkozva, hogy a tavaly novemberben kiosztott plusztámogatásokból mindkét lap részesült. „A Folyóirat-kiadás Kollégiumát azért hozta létre az elődöm 2012-ben, hogy ez a szakma képes legyen áttekinteni ezt a fenntarthatatlan helyzetet ” – fogalmazta meg.
Jánosi Zoltán kollégiumvezető a szépirodalmi kollégium egységes álláspontját ismertette. Elmondta, hogy a szakmai kuratórium kilenc tagja közül hármat a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémia (MMA), hármat Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, hármat pedig a szakmai szervezetek delegálnak, és ez egy fiatal kollégium, amely csak február végén vette át a megbízólevelét. „A forrásoldalról nem tudunk nyilatkozni” – szögezte le, mielőtt konkrét számadatokkal ismertette volna a kiosztható források összegét és a döntéseket. Elmondta, hogy a Szépirodalom Kollégium az idén csupán nyolcvanötmillió forintból gazdálkodhatott, ami az előző évi támogatási összegnek kevesebb mint a fele, holott a beérkezett igény négyszázmillió forint volt. „A szakmai kollégium kizárólag szakmai alapon azt állapította meg, hogy az előző évi támogatáshoz és a reális igényekhez képest ez a nagyarányú csökkenés, a szépirodalmi folyóiratoknál kritikus és sokkszerű helyzetet, több helyen a működésképtelenség kialakulását prognosztizálja” – mondta. Ezért további források bevonását kérte. Arról is beszélt, hogy a részleges folytonosság fenntartása érdekében a kollégiumon belül átcsoportosítást hajtottak végre, ennek eredményeképp további ötvenkilencmillió forintot tettek hozzá a támogatási kerethez.
Jánosi beszámolt arról is, hogy a nyomtatott folyóiratok közül hét – ebből négy vidéki – magasabb (nyolcmillió-tizenkétmillió forint) támogatást kapott, míg az online folyóiratok esetében a legmagasabb összeget a Literának ítélték oda (ötmillió forintot). A határon túli és vidéki sajtóorgánumoknak speciális figyelmet szenteltek. A megszűnő folyóiratok kapcsán a kollégiumvezető úgy fogalmazott, hogy sajnos nem tudták valamennyi arra érdemeset támogatni.
A tájékoztató után a résztvevők hozzászólhattak a témához, és kérdéseket tehettek fel. Erős Kinga mint a Magyar Írószövetség elnökségi tagja és a döntést meghozó kuratórium tagja azt mondta, „a folyóiratok helyzete nem megnyugtató”, de hangsúlyozta, hogy nyolcvanötmillió forintból nem lehet jó döntést hozni. Azt is elmondta, hogy mivel jár az, hogy a Szépirodalom Kollégiuma plusz ötvenkilencmillió forintot tett hozzá a kerethez: a későbbi lehetséges támogatásokra kijelölt tartalékát és az alkotói ösztöndíjakra szánt hétmilliós összeget csoportosította át a folyóiratok számára. „Az idén tizennégy alkotóval kevesebb fog ösztöndíjat kapni, de legalább lesz hol publikálniuk” – mondta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az irodalom az egyetlen olyan művészeti ág, amelynek primer megjelenési formája a folyóirat, hiszen az irodalom mögött nincsenek intézmények, így a folyóiratok az irodalmi élet színterét jelentik.
Doncsev András elutasította az észrevételeket, szerinte az NKA bizottságának vállalni kell a döntések felelősségét és az ezzel járó frusztrációt. „Folyamatosan pótlólagos forrásokért próbálunk kilincselni, vannak is erre utaló jelek” – tette hozzá.
Mint megírtuk, hétfőn az irodalmi szervezetek tiltakoznak, mert a Nemzeti Kulturális Alapnál csökkenő támogatási keret az álláspontjuk szerint veszélybe sodorja a folyóiratokat és online portálokat, így az olvasókat és a magyar kultúrát is. A Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a Fiatal Írók Szövetsége, a József Attila Kör, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Szlovákiai Magyar Írók Társasága írta alá a közleményt, amelyben úgy fogalmaztak: a kiszámítható működés érdekében elengedhetetlen, hogy az NKA Alap biztosítson megfelelő összeget a folyóiratok megjelenésére, mivel a forráskivonás alapjaiban érinti a kortárs irodalom jelenét és jövőjét.
Tarlós István levele Fischer Ivánnak
„Fischer Iván karnagy úr kezdi elveszíteni az önkontrollját. Amennyiben nem képes befejezni a követelőző hisztériát (…), át kell gondoljuk a támogatását. (…) Fordíthatjuk ezt a pénzt más, szintén nemzetközi hírű magyar zenekarok bármelyikére” – írta Tarlós István budapesti főpolgármester tegnapi levelében, hozzátéve, hogy a Fischer Iván zeneigazgató vezette Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) nem a Fővárosi Önkormányzat intézménye, de az önkormányzattól 2010 óta 1 milliárd 978 millió forint támogatást kapott. A zenekar az MTI-hez pénteken eljuttatott videoüzenetében jelentette be, hogy egy külföldi turnét és több hangversenyt mond le, miután idei fővárosi támogatása 260 millió forintról 60 millióra csökken, és tiltakozásul flashmobot is szervez május 7-én Budapesten. A főváros április 27-i ülésén döntött arról, hogy a BFZ éves támogatását lecsökkenti. Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a BFZ az államtól több mint egymilliárd forintos támogatást kap.
