Kultúra
Időutazás zenészekkel a honfoglalástól a rendszerváltásig
Június közepén látható az Itt élned, halnod kell
Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával létrejövő Itt élned, halnod kell című produkció a honfoglalástól a rendszerváltásig kalauzolja végig a nézőt a magyar történelem legfontosabb állomásain. A két zeneszerző, Koltay Gergely és Szűts István többféle zenei motívumból építkező, mégis egységes művet komponált Koltay Gábor szövegkönyvére. A rendező lapunknak elmondta, ehhez hasonló előadásra korábban nem volt példa, és nem csupán impozáns méretei miatt. A Kormorán együttes és a kiegészítő zenészek mellett a mű komoly szimfonikus hátteret is kapott, tulajdonképpen rockzenei alapokra épülő szimfonikus költemény lesz hallható-látható a Hősök terén.
A rendező korábbi munkáihoz is szívesen felhasználta a magyar irodalmat, az új produkcióban is helyet kapnak a különböző történelmi korokat megidéző költemények és szövegfoszlányok, de az is előfordul, hogy kizárólag a zene idézi meg az adott periódus hangulatát. Arra a körülbelül húsz korszakra esett a választás, amely döntően befolyásolta a magyarság történetét, mint például a honfoglalás, István király kora, az 1848–49-es szabadságharc és természetesen 1956. Utóbbi hangsúlyos szerephez jut az előadásban, de nemcsak azért, mert az idén emlékezünk hatvanadik évfordulójára, hanem mert mind a magyar, mind az európai történelemben meghatározó jelentőséggel bír. Minden korszakhoz sajátos zenei stílusok kapcsolhatóak, az 1956-hoz tartozó blokkban például megszólal majd Beethoven Egmont-nyitányának bevezető része, hiszen a forradalom napjaiban gyakran játszotta a rádió, így sokan erre az időszakra asszociálnak róla. Tamási Lajos híres költeménye, a Piros a vér a pesti utcán szintén a forradalom idején jelent meg, megzenésített változata Vikidál Gyula hangján szólal majd meg.
Minden korszakot egy-egy énekes jelenít meg a színpadon, Vikidál mellett Varga Miklós például 1848–49-nél jelenik meg, és ahogy korábban már többször, ezúttal is Petőfit fogja énekelni. Deák Bill Gyula egy siratódalt énekel, ugyanis a rendező azt szerette volna, ha az emelkedett és örömteli pillanatok mellett az olyan nagy veszteségek is megidéződnek, mint Trianon, a tatárjárás vagy a mohácsi vész. A nagy öregeken kívül a fiatal generáció tagjai is szerephez jutnak, feltűnik többek között Vadkerti Imre, Hujber Ferenc és Palcsó Tamás is.
Koltay Gábor azért is fontosnak tartja az előadást, mert, ahogy mondja, a múlt ismeretéből, a hagyományok átvételéből és újragondolásából, illetve a történelem által felmutatott példákból lehet hitet és erőt meríteni.
Mivel óriási méretű a színpadi show, a próbafolyamatok több helyszínen már május közepén elkezdődtek, végül a Hősök terén, a díszlethez adaptálva, négy nap áll majd rendelkezésre a főpróba előtt. Június 17-én és 18-án ötszáz fős társulat, köztük színészek, énekesek, táncosok, lovasok és tűzzsonglőrök idézik meg a magyar történelmet, s a rendező szeretné más helyszínekre, nagyobb városok főterére, sportcsarnokába is elvinni az előadást.
A rendező korábbi munkáihoz is szívesen felhasználta a magyar irodalmat, az új produkcióban is helyet kapnak a különböző történelmi korokat megidéző költemények és szövegfoszlányok, de az is előfordul, hogy kizárólag a zene idézi meg az adott periódus hangulatát. Arra a körülbelül húsz korszakra esett a választás, amely döntően befolyásolta a magyarság történetét, mint például a honfoglalás, István király kora, az 1848–49-es szabadságharc és természetesen 1956. Utóbbi hangsúlyos szerephez jut az előadásban, de nemcsak azért, mert az idén emlékezünk hatvanadik évfordulójára, hanem mert mind a magyar, mind az európai történelemben meghatározó jelentőséggel bír. Minden korszakhoz sajátos zenei stílusok kapcsolhatóak, az 1956-hoz tartozó blokkban például megszólal majd Beethoven Egmont-nyitányának bevezető része, hiszen a forradalom napjaiban gyakran játszotta a rádió, így sokan erre az időszakra asszociálnak róla. Tamási Lajos híres költeménye, a Piros a vér a pesti utcán szintén a forradalom idején jelent meg, megzenésített változata Vikidál Gyula hangján szólal majd meg.
Minden korszakot egy-egy énekes jelenít meg a színpadon, Vikidál mellett Varga Miklós például 1848–49-nél jelenik meg, és ahogy korábban már többször, ezúttal is Petőfit fogja énekelni. Deák Bill Gyula egy siratódalt énekel, ugyanis a rendező azt szerette volna, ha az emelkedett és örömteli pillanatok mellett az olyan nagy veszteségek is megidéződnek, mint Trianon, a tatárjárás vagy a mohácsi vész. A nagy öregeken kívül a fiatal generáció tagjai is szerephez jutnak, feltűnik többek között Vadkerti Imre, Hujber Ferenc és Palcsó Tamás is.
Koltay Gábor azért is fontosnak tartja az előadást, mert, ahogy mondja, a múlt ismeretéből, a hagyományok átvételéből és újragondolásából, illetve a történelem által felmutatott példákból lehet hitet és erőt meríteni.
Mivel óriási méretű a színpadi show, a próbafolyamatok több helyszínen már május közepén elkezdődtek, végül a Hősök terén, a díszlethez adaptálva, négy nap áll majd rendelkezésre a főpróba előtt. Június 17-én és 18-án ötszáz fős társulat, köztük színészek, énekesek, táncosok, lovasok és tűzzsonglőrök idézik meg a magyar történelmet, s a rendező szeretné más helyszínekre, nagyobb városok főterére, sportcsarnokába is elvinni az előadást.