Befejezetlen történetek a múltból

Az elmúlt száztíz év társadalmi és történelmi toposzai elevenednek meg Borbély László új novelláskötetének írásaiban

Kultúra
  • 2018.02.24. - 02:13

A szociografikus írások lezáratlan sorsokat, történeteket ábrázolnak, és erőteljes toposzokat használnak Borbély László Finita la commedia című novelláskötetében. A szerző lapunknak elmondta: íróként leginkább az érdekli, aki leszakadóban van a közösségtől, az elmúlt száz évben pedig sok ilyen drámai élethelyzet akad.

Ács Margit József Attila-díjas író, műkritikus vezetésével mutatták be a napokban Borbély László író, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia sajtóreferensének Finita la commedia című új novelláskötetét az intézmény klubjában, Óbudán. Kucsera Tamás Gergely, a köztestület főtitkára a köszöntőjében elmondta, hogy bár már tavaly megjelent a kötet a Hét Krajcár Kiadónál, a bemutatót hosszasan szervezték, mire minden körülmény adott lett hozzá. Mint rámutatott, a novellák kronologikus rendezettséget mutatnak, az elmúlt száztíz év szomorú, lezáratlan történeteit vázolják fel. Ezek az elbeszélések ugyanakkor hétköznapi történetek is, amelyek átszövik egymást, s egyben a mi történeteink is – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a szociografikus alkotásokhoz társadalmi, történelmi toposzokat használ a szerző. Rámutatott, hogy a legutolsó, Ködszurkálók Óbudán című novellát Krúdy Gyula hőse, Szindbád ihlette, amelyben az író ars poeticaját is megfogalmazza. Ács Margit ezután arról kérdezte a szerzőt, hogyan kezdett el írni: Borbély László elmondta, minden itt, ebben a Kecske utcai épületben kezdődött tizenöt éve. Hírlapíróként dolgozott, szeretett volna továbblépni, irodalmi folyóiratokban publikálni, Gyurkovics Tibor és Hernádi Gyula volt a példaképe, akiktől sokat tanult.

Borbély László lapunknak elmondta: leginkább az az ember érdekli, aki valami miatt leszakadóban van a közösségtől, és erre bőven volt példa az elmúlt száz év drámai élethelyzeteiben, amelyekben a novellák hőseit ábrázolta. A történetek pedig azért szakadnak meg, mert nem hisz a végérvényes befejezés valóságában: szerinte végtelen múltból eredünk és örökké vagyunk, de az igazán fontos dolgokat igyekszik megmutatni hősei természetében.

Borbély László az eseményen elmondta azt is a kötet címadó novellájáról, hogy azt Kemény Henrik bábművész ihlette. Az írás a népligeti vurstli elpusztulásáról szól, arról, hogyan teszi az államosítás földönfutóvá a mutatványosokat. Ezt a drámát a hasbeszélő, Fiedler János sorsán keresztül ismerjük meg, megmutatva Kemény Henrik bábszínháza az enyészetté.

A szerző a beszélgetés végén elmondta, hogy szeretne továbbra is írni, rövid történeteket és egy nagyregényt is, utóbbiból néhány fejezet már megvan. Ez a mű több szálon futó cselekménysorokat, sorsokat mutatna be, 2016-ról szólna az 1956-os forradalom és szabadságharc tükrében.
Reklám