Hogyan működik a Rév István Árpád által szabadalmaztatott mechanikus botbáb? Tényleg Párizsból rendelték az igazi hajból készült parókákat? Hány jelmeze volt egy bábnak? Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a Nemzeti Bábszínjáték történetéről rendezett interaktív kiállítást Krisztina körúti székházában. A Jön a bábos! című időszaki tárlat, amely az alkotófolyamatot követi végig, december 2-ig tekinthető meg.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), Jön a bábos! címmel, új kiállítást hozott létre, amely Rév István Árpád bábkészítő és iparművész teljes életművét, valamint az általa alapított Nemzeti Bábszínjáték történetét dolgozza fel.
A magyar bábtörténet egyik elfeledett, ám fontos időszaka volt, amikor 1941-ben Rév István Árpád megalapította a Nemzeti Bábszínjátékot. Ez volt hazánkban az első kőépületben működő, állandó társulattal rendelkező bábszínház. Megalakulása mérföldkőnek számított, hiszen a legtöbb európai nagyvárosban már rég működött hasonló intézmény. A negyvenes évek meghatározó esztétikai jellegzetességeit is képviselte, darabjai főleg felnőtteknek szóltak, de a klasszikusok, bohózatok és báboperák mellett egy-egy gyerekeknek szóló mesejátékot is műsorra tűztek.
Rév nélkül nem jöhetett volna létre a művészi színvonalra emelkedett magyar bábszínjátszás, illetve a különlegesen élethűen mozgó, általa szabadalmaztatott mechanikus botbáb sem. Tevékenységének jelentőségét archív fotókból, a színház egykori plakátjaiból, tervekből, illetve a korabeli sajtóvisszhangból fejthetjük vissza.
A tárlaton, amely a bábszínházi alkotófolyamatot követi végig a bábszínház esztétikájának megfogalmazásától a figurák elkészítésen át a ruhák megvarrásáig és a reklámtevékenységig, szerepel rengeteg báb, jelmez és díszlet, valamint három különleges, Szabó Attila által készített animáció is, amelyek a színház legtöbbet játszott előadásának, a Toldinak egy-egy jelenetét rekonstruálják. Arany János elbeszélő költeményének adaptációját – amely egyben a színház nyitódarabja is volt – hétszázötvenhat alkalommal játszották, így nem csoda, hogy a kiállításon is nagy hangsúlyt kapott, a legfontosabb bábjai (Toldi György, Toldi anyja, Arany János, valamint a Fehér bika) is megtekinthetők. A tárlatot emellett több interaktív, játékos elem is színesíti: a gyerekek kiszámolhatják, hogy mennyi lehetett a bábszínház bevétele, megtervezhetik saját plakátjukat, és egy forgathatós fajáték segítségével „át is öltöztethetik” a bábokat.
Rév István Árpád teljesen újszerű, általa szabadalmaztatott technikával készítette el bábjait, amelyeknek nemcsak a kezük és a lábuk, hanem a fejük, a nyakuk, a szájuk és a szemük is mozgatható volt. A kiállításon a többi között az is kiderül, hogy mi a mechanikus botbábok élethű mozgásának titka. A december 2-ig megtekinthető tárlat kurátorai Hutvágner Éva és Lovas Lilla voltak.
Az OSZMI a Jön a bábos! című új kiállítás kapcsán is tervez kísérőprogramokat: a fiatalabbakat Toldi-bábos foglalkozással és izgalmas színháztörténeti sétával várják, a felnőttek, valamint a szakmabeliek számára pedig október 21-én rendeznek konferenciát, Báb és vizualitás címmel ,a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Gödöllőn pedig A világ felett – A Remsey család négy generációja címmel nyílt tegnap kiállítás, amelyen egyebek mellett a Remsey Marionettszínház második korszakából fennmaradt kabarék és keleti témájú mesék bábjait mutatják be.
Ötvenhatos megemlékezések
Változatos programokkal készül az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára a Bajor Gizi Színészmúzeumban, illetve Krisztina körúti székhelyén az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Előbbi helyszínen az Ezer év – Szabadsághegy – Galilei. A forradalom műsora című kamarakiállítással, valamint október 19-től beszélgetéssorozattal várják az érdeklődőket. A forradalom mellett azonban az első világháború centenáriumáról is megemlékeznek az intézményben: Thália nem némult el címmel tartanak majd rendszeres előadásokat a Krisztina körúti székházban. A legközelebbi alkalommal, október 25-én Salat-Zakariás Erzsébet színháztörténész a Kolozsvári Nemzeti Színház háború alatti sorsáról fog beszélni.
