Átadták a Klebelsberg-kastélyt

Évtizedekig kórház, szociális otthon volt a főváros második kerüle-tében az a kúria jellegű, neoklasszicista-neobarokk épület, amely 1932-es haláláig Klebelsberg Kuno otthona volt. Az egykori kultuszminiszter házát a pusztulástól mentette meg a kormány, amikor 2014 őszén megkezdték a felújítását, kulturális-oktatási központtá alakítását, mintegy kilencszázmillió forintból. Tegnap ünnepélyes keretek között adták át a pesthidegkúti intézményt.

Az ünnepségen elmondott beszédében Orbán Viktor kormányfő arról szólt: kár, hogy Makovecz Imre nem lehet már jelen, hiszen vele indították el a polgári körök mozgalmát, és ha az nincs, akkor ma nem lenne polgári kormányzat. Az országépítő polgári aktivitást szerették volna fellendíteni – tette hozzá –, és ennek eredményességét a pesthidegkúti polgárok tenni akarása is bizonyítja.

Felidézte: néhány évvel ezelőtt a Klebelsberg-kastély helyén csak egy épületre emlékeztető kőhalom volt, és ha ma nem a polgári-nemzeti keresztény erők lennének kormányon, akkor ez így is maradt volna. Hangsúlyozta: nem engedhették meg, hogy tönkremenjen egy olyan épület, amely Magyarország büszke kulturális örökségéhez tartozik, ahogyan nem hagyták ezt a Várkert Bazár, az Erkel Színház, a Vigadó és a Ludovika esetében sem, amelyek az internacionalista kormányok időszaka alatt szintén az enyészet sorsára jutottak.

Úgy fogalmazott: a vesztes első világháború, a vörösterror, majd Trianon után három jelentős politikusnak, Horthy Miklósnak, Bethlen Istvánnak és Klebelsbergnek köszönhetjük az ország magára találását, azt, hogy nem temetett maga alá bennünket a történelem, és ezt az eredményt nem vonja kétségbe gyászos második világháborús szerepvállalásunk sem. Felidézte, hogy Klebelsberg szerint az életképes nemzetekre egy katasztrófa úgy hat, mint ahogy egy egészséges fát visszavágnak: az lombot hajt, de ehhez olyan oktatási és kultúrpolitikára volt szükség, ami egyszerre volt modern és méltó a tradíciókhoz. Orbán Viktor szerint Klebelsberg politikájának célkitűzése, ami a magyar nép, a magyar vidék és a magyar nemzet felemelését szolgálta és a munkán alapult, éppúgy érvényes ma is, mint kilencven évvel ezelőtt. Hozzátette: a kormánynak ilyesféle politikája van ma is, csak ezt ma munkaalapú gazdaságnak és társadalomnak nevezik. Hozzátette: Klebelsberg hatalmas munkával szervezte újjá a tanyasi iskoláktól a határon túlról átmentett egyetemekig, a falusi könyvtáraktól a nyugat-európai Collegium Hungaricumokig az oktatást és a kultúrát, amelyek a sporttal együtt egységet alkottak elképzelése szerint.

A mai világhoz való hasonlóságról is szólt a miniszterelnök, szerinte Európa ma új típusú veszéllyel szembesül, a külső és belső támadás a gyökereket támadja, az európai kulturális altalaj kicserélését tűzte ki célul, és minél többet ad fel saját kultúrájából, annál gyöngébb lesz gazdaságilag-politikailag, és annál nehezebb lesz visszatérni a keresztény gondolathoz.