Augusztus 31-ig látható a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a felújítás miatt zárva tartó budapesti Szépművészeti Múzeum tárlata. Az Árkádia színei című válogatásban a Zichy-gyűjtemény kincseit mutatják be, a 17-18. századi alkotások között portrék, csendéletek, tájképek, mitológiai és vallásos tárgyú festmények is vannak.
Három év alatt a második nagyszabású kiállítás nyílik Marosvásárhelyen a jelenleg rekonstrukciója miatt zárva tartó Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből. Ezúttal Árkádia színei címmel mutatja be a birtokában lévő Zichy-gyűjteményt a székelyföldi város Kultúrpalotájában – olvasható a budapesti intézmény tegnapi közleményében.
A mintegy félszáz műtárgyat felvonultató válogatás bepillantást enged a magyar arisztokrácia egyik meghatározó családjának műgyűjtési szokásaiba, képet ad arról, hogy milyen szellemiséggel, nyitottsággal és érdeklődéssel fordultak egy-egy nemzet tárgyi emlékei felé. A tárlat az olasz, flamand, holland, francia, német, osztrák, cseh és magyar iskola főként 17–18. századi festményeit öleli fel, műfajilag is igen összetett képet nyújt. Láthatók portrék, csendéletek, tájképek, életképek, állatábrázolások, csatajelenetek, mitológiai és vallásos tárgyú alkotások egyaránt.
A gyűjtemény alapítói gróf Zichy Edmund és fia, gróf Zichy Jenő. Előbbi több bécsi és budapesti intézményt alapított, kiállítások szervezésében vett részt, közintézményeket gyarapított adományaival. Fia pedig évtizedekig állt a Műemlékek Országos Bizottságának az élén, lelkes tagja volt számos kulturális területen működő társaságnak, folytatta apja gyűjtőmunkáját, majd magánmúzeumot alapított. Hagyatékának képzőművészeti anyaga 1953-ban került a Szépművészeti Múzeumba. A kollekció része a kulcsfontosságú műveket tartalmazó, páratlan Kupezký-gyűjtemény is, amelynek révén Magyarország lett az egyik leggazdagabb tárháza a mester életművének.
A kiállításon két Kupezký-képet tekinthet meg a látogató, valamint többek között Mányoki Ádámtól Georg Wilhelm von Werthern birodalmi gróf képmását, Gottfried Libalt gúlába halmozott koponyákat ábrázoló csendéletét vagy Karel van Mallery nem mindennapi műfajt képviselő ravatalképét.
A gyűjtők remek szemmel tallóztak az emlékanyagban, így sikerült megszerezniük a 16. századi Willem Claeszoon Heda itt kiállított, minden részletében kifinomult, precíz kidolgozású, lélegzetelállító csendéletét. A flamand mesterművek közül kiemelkedik David III. Ryckaert életképe, míg az olasz iskolát például Antonio Bellucci Danaéja, Marcantonio Franceschini Szibillája, Giuseppe Maria Crespi lázadó angyalokat ábrázoló képe vagy Bernardo Canal vedutája képviseli. Gyűjteménytörténeti kuriózum, hogy az Esterházy-képtár jó néhány, kevésbé értékesnek ítélt és a magyar állam által nem megvásárolt művét sikerült Zichy Edmundnak megszereznie, így többek között Francesco Solimena montecassinói vázlatainak sorozatát, amelyből kettőt itt is láthat a közönség, illetve Joost Droochsloot ugyancsak kiállított Folyóparti faluját.
A kiállítás, amelynek kurátora Gosztola Annamária, a Szépművészeti Múzeum régi képtárának művészettörténésze, az ősszel a bukaresti Nemzeti Művészeti Múzeumban mutatkozhat be.
