Születésének kétszázadik évfordulója alkalmából Arany János-emlékkiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A hétfőtől látható tárlat számot vet a berögzült Arany-képpel, de új kontextusba is helyezi azt. Az Önarckép álarcokban című, 2018 novemberéig látható kiállítás játékos, szórakoztató módon vizsgálja az életművet, fókuszában a szövegek állnak.
Mindenkinek van egy kialakult képe Arany Jánosról, amely nagyrészt az iskolai tananyagból, esetleg egy-két múzeumi élményből tevődik össze. Ez a berögzült kép azonban közel sem teljes, erre világít rá a Petőfi Irodalmi Múzeum új emlékkiállítása, amely születésének kétszázadik évfordulójára készült. A nagyközönség jövő hétfőtől 2018 novemberéig láthatja az Önarckép álarcokban című tárlatot, amely igyekszik megmutatni, hogy a megkeményedett arc mögött érzékeny, talányos ember áll, aki hosszabb folyamat során vált a magyar irodalom egyik legfontosabb költőjévé. Mindezt a múzeumtól megszokott módon interaktív elemekkel, játékos formában mondja el, izgalmasan felépített vizuális közegben.
Egy nagy vállalkozásról van szó, igazi intellektuális erőpróba egy kétszáz éve született szerzőt ma bemutatni – mondta Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a tegnapi sajtóbemutatón. Hozzátette, megpróbálták a megjegecesedett Arany-arcot lebontani, és egy kicsit emberközelbe hozni a költő személyiségét, életművét. Mint rámutatott, igyekeztek olyan gesztusokkal élni, amelyek jelzik, hogy a kiállítás nem csak egyetlen generációhoz és nem csak az értelmiséghez szól, hiszen szeretnék sokakhoz közel hozni a költő életművét.
A koncepcióról a kurátorok beszéltek: Kalla Zsuzsa gyűjteményi igazgató, a kiállítás főrendezője elmondta, hogy mivel az irodalomtudomány az utóbbi évtizedekben erősebben fókuszál a szövegekre, mint az életrajzra, úgy döntöttek, ők is a művekre helyezik a hangsúlyt. Arany költeményeiből egy-egy figurát választottak ki, akik a költő álarcaiként vezetik végig a látogatókat. Kiemelte, hogy a hagyományos Arany-kép elmozdítását a tárlaton zöld és piros színekkel jelezték, és hogy hihetetlenül izgalmas tárgyanyagot sikerült összegyűjteniük.
Sidó Anna az interaktív elemekről beszélt, mint elmondta, rögtön az első teremben háromdimenziós vetítés fogadja majd a látogatókat, amely Arany János életéről fog szólni, valamint bemutatja a kiállításon nem látható tárgyi környezetet. A második teremben Toldi öt próbáját lehet kiállni egy számítógépes játék segítségével, meg lehet küzdeni például a farkasokkal, a bikával vagy akár a cseh vitézzel. De lesz egy Érezni Arany elnevezésű installáció is, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy Arany János volt a legnagyobb szókinccsel rendelkező költőnk. Az utolsó teremben szintén ehhez kapcsolódóan örökbe lehet majd fogadni egy-egy Arany János-szót, emellett pedig kilenc videointerjú is megtekinthető lesz, amelyekből kiderül többek között, hogy milyen humora volt a költőnek, vagy hogy írt-e szerelmes verset.
Asztalos Emese a kiállítás vizuális elemeire hívta fel a figyelmet. Mint mondta, vannak a klasszikus Arany-tárlatokat megidéző falszakaszok, amelyeket megdöntöttek, jelezve, hogy mennyi járulékos tudás és kultusz telepedett rá az Arany-képre. Kiemelte, hogy szövegalapú, modern megközelítésükhöz hozzátartozik a kéziratok aurája is, így látható lesz például a Kapcsos könyv, vagy A walesi bárdok eredeti kézirata is. Arról is beszélt, hogy létrehoztak egy különleges zeneboxot: Arany János dalszerző is volt, jól gitározott és remekül zongorázott, élete végén pedig több verset is megzenésített. Ezeket az Arany-dalokat újrahangszerelve, újragondolva lehet meghallgatni olyan alkotók előadásában, mint Ferenczy György vagy Dresch Mihály. A kiállítás látványtervezője, Mihalkov György úgy fogalmazott, a sűrű, masszív tartalmi anyagot igyekeztek játékokkal oldani. A szövegközpontúbb részek ezért karakterpárokra épülnek, megjelenik például Toldi Miklós és Bolond Istók, valamint Ágnes asszony és Vojtina.
A legismertebb verseknek azonban nemcsak a kéziratai láthatók, hanem olyan képzőművészeti alkotások is megtekinthetők, amelyeket Arany költeményei ihlettek, ezeknek egy része még sehol sem volt kiállítva korábban. A tárlaton egyébként számos költemény meghallgatható videoinstallációkon keresztül, Arany műveit Vecsei Miklós színművész adja elő. Az Önarckép álarcokban című tárlaton emellett több kultikus tárgy is helyet kapott, látható például Arany János akadémiai karosszéke és az a kis könyvecske is, amelybe a csodagyereknek számító költő az első verseit írta ötéves korában.
