Ismert erdélyi művészek kevéssé ismert munkáit mutatja be a Ritkán látott Kolozsvár című, nyár végéig látható tárlat a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban.

Mások mellett a neves építész, Kós Károly öt évvel ezelőtt elhunyt fia, Kós András szobraiból és díszletrajzaiból, Jánosi Andrea grafikus alkotásaiból is láthatnak részleteket az érdeklődők, de Felméri Cecília többszörösen díjazott Mátyás, Mátyás című animációs dokumentumfilmje is megtekinthető. A híres Mátyás király-emlékmű helyreállításának történetét is bemutatják.
A budapesti Mathias Corvinus Collegium és a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa program védnökségében interaktív tárlatot rendezett be az Országos Színháztörténeti Intézet a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A nyár végéig látható, Ritkán látott Kolozsvár című tárlaton kortárs művészek munkáival kívánják az erdélyi nagyváros kultúráját bemutatni – mint az egyik kurátor, az ottani születésű Szebeni Zsuzsa lapunknak elmondta, úgy, hogy a hagyományos képtől is eltérjenek. „Kicsit humoros, fiatalos formában szerettük volna Kolozsvárt megidézni. Eredeti tervünk szerint a Krisztina körúton, az Országos Színháztörténeti Intézetben lett volna a kiállítás, de mivel végül a Bajor Gizi Színészmúzeumba helyeztük, egy plusz teremmel ki is egészülhetett. Úgy gondoltuk, hogy a nagy alkotók soha nem látott munkáit hozzuk el a látogatóknak. A közönség nagy része ismeri Kolozsvárt, de gondolnunk kellett azokra is, akik nem jártak még ott” – mutatott rá a szakember.
A két helyiségben rendezett kiállítás ezért hagyományos fotósorozattal is feleleveníti a város emblematikus pontjait, részletes kronológiát ad Kolozsvár legfontosabb történelmi eseményeiről, és erre építi a „ritkán látott” alkotásokat. A város ismert és kevéssé ismert pontjait László Miklós és Miklóssy Gyula fotográfiáin lehet megtekinteni, érdekességként pedig a tárlaton felidézik az Első Magyar Nemes Színjátszó Társaságot, amely 1792-ben kezdte meg működését – hozzájuk fűződik a legelső magyar nyelvű hivatalos színielőadás – , és kiemelkedő helyet kaptak Kós András – a legendás építész, Kós Károly fia – szobrai. Az 1914-ben született és öt éve elhunyt alkotó, ahogy Szebeni Zsuzsa is emlékeztetett, soha nem kapott jelentőségének megfelelő teret. Ez talán annak is betudható, hogy apja „árnyékában” nem volt annyira fókuszban a személye. „Tehetsége révén sokkal többet és nagyobb nyilvánosságot érdemel a művész. Nagy gesztus volt a család részéről, hogy ezek a szobrok idekerülhettek. Ezek a figurák azért is különlegesek, mert leginkább évfordulókra, a családtagoknak készültek” – tette hozzá.
Jánosi Andrea grafikus illusztrátor olyan képsorát is kiállították, amely a Kincses Képeskönyv sorozatban idézi fel a város történetét. Ezeket már a Polgárok Házában is láthatta a nagyközönség. A tárlat belső szobájában, kronologikus rendbe helyezték az alkotó ezen képeit. A Jánosi Andreával való együttműködésből született Felméri Cecília animációs filmje, a tárlat talán legizgalmasabb eleme. A megnyitásakor falra vetítették, most ugyanebben a teremben kis monitoron a látogató megnézheti a szerző által „dokumentum animációnak” nevezett, tizenhárom perces munkát. A rendező ugyanis huszonnégy órányi dokumentumfilmet forgatott, a kolozsvári lakosokat és egy történészt kérdezve arról, mit tudnak város híres szülöttjéről, Mátyás királyról – később ezeket az arcokat rajzolta és rajzoltatta meg a filmhez.
Hatalmas esemény volt 2011-ben a Mátyás király-emlékmű újbóli átadása, hosszas restaurálás után – de aligha láthattuk a helyreállítási munkálatokat végző Kolozsi Tibort munka közben. Most a kiállításra nemcsak egy fotósorozatot hoztak el a szervezők, de olyan technikai rajzokat is bemutatnak, amelyek a szobor belsejéről készültek.
Interneten a Muravidék kultúrája
Virtuális nemzetiségi múzeumba menekíti kulturális értékeit a szlovéniai Muravidék magyarsága, hogy megőrizze és hozzáférhetővé tegye az utókor számára. A legnépszerűbb közösségi portálon A szlovéniai magyarság nemzetiségi múzeuma nevű csoportban elérhető anyag ötlete két ottani magyar néprajzkutató, Lendvai Kepe Zoltán és Kepéné Bihar Mária álmodta meg és hozta létre. Utóbbi az MTI-nek elmondta: bár van Lendván egy galéria és múzeum, de annak a hatóköre nem terjed ki a muravidéki magyarságra. Mint hozzátette, már régóta próbálják mind a magyarországi, mind a muravidéki politikának sugallni, hogy égető szükség van egy ilyen intézményre, de eddig sajnos még nem sikerült létrehozni. A két kutató 2015 júniusában készítette el a legnépszerűbb közösségi honlapon az oldalt, amelyen felhívást tett közzé a szlovéniai magyarsággal kapcsolatos emlékek, cikkek, régi tárgyak, képeslapok vagy fényképek küldésére a világ bármely tájáról. Az anyagokat szakmailag kommentálják. (MH)



