Kultúra
A csángó kultúra jegyében
Jászberénybe várják a nemzetiségi kultúrák képviselőit a jövő héten – A keleti végeken élő magyarok ezrei nőnek fel úgy, hogy elvesztik anyanyelvüket és kultúrájukat
Augusztus 8. és 13. között rendezik meg Jászberényben a Csángó Fesztivált. A programok a magyar nyelvhatár legkeletibb peremén élő kisebbség kultúrájának bemutatására épülnek.
A rendezvény létrehozásának igényéről szólva Szűcs Gábor, a fesztivál igazgatója azt mondta: a moldvai csángók fojtogató légkörben, magyar iskolák, magyar papok hiányában, elszántan küzdenek fennmaradásukért. Az erőszakolt etnikai keveredés miatt magyarok ezrei nőnek fel úgy, hogy kisebbségi létük szégyenérzetet vált ki bennük, s ezért megtagadják anyanyelvüket, kultúrájukat, ezért érezték szükségesnek a fesztivál létrehozását. A kezdetekre Szűcs Gábor így emlékszik: „1991-ben gyimesi és moldvai csángók látogattak el a Jászság Népi Együttes meghívására Jászberénybe. A rendezvény a közvélemény figyelmét a csángókra igyekezett felhívni, akik évszázadok óta az anyanemzettől elszigetelten élnek, és így próbálják megtartani magyarságukat.
Az első fesztiválon a csángók álltak a középpontban, később azonban az erdélyi hagyományőrzők és a hazai kisebbségiek bemutatását is fontos küldetésnek tartotta a rendező Jászság Népi Együttes, ezért mostanra már a világ minden tájáról jöttek és jönnek a saját hagyományaikat bemutató együttesek.
Olyan országok kapnak meghívást, ahol a kisebbségek tradicionális folklórja megtalálható, és őrzik a rájuk jellemző autentikus jegyeket.
A Csángó Fesztivál mára óriásira terebélyesedett, ezt bizonyítja számos hazai és európai uniós díj, elismerés is” – mondja Szűcs Gábor. Jászberény önkormányzatának mindenkori képviselő-testülete a kezdetektől támogatja a programsorozatot.
A huszonhetedik fesztiválon lesz népművészeti vásár, ének- és tánctanítás, mások mellett fellép a Csík zenekar, és Ferenczi György, valamintkülönféle táncosok, lesz népművészeti vásár, több népi gyerekjáték, ének- és tánctanítás is.
A rendezvény létrehozásának igényéről szólva Szűcs Gábor, a fesztivál igazgatója azt mondta: a moldvai csángók fojtogató légkörben, magyar iskolák, magyar papok hiányában, elszántan küzdenek fennmaradásukért. Az erőszakolt etnikai keveredés miatt magyarok ezrei nőnek fel úgy, hogy kisebbségi létük szégyenérzetet vált ki bennük, s ezért megtagadják anyanyelvüket, kultúrájukat, ezért érezték szükségesnek a fesztivál létrehozását. A kezdetekre Szűcs Gábor így emlékszik: „1991-ben gyimesi és moldvai csángók látogattak el a Jászság Népi Együttes meghívására Jászberénybe. A rendezvény a közvélemény figyelmét a csángókra igyekezett felhívni, akik évszázadok óta az anyanemzettől elszigetelten élnek, és így próbálják megtartani magyarságukat.
Az első fesztiválon a csángók álltak a középpontban, később azonban az erdélyi hagyományőrzők és a hazai kisebbségiek bemutatását is fontos küldetésnek tartotta a rendező Jászság Népi Együttes, ezért mostanra már a világ minden tájáról jöttek és jönnek a saját hagyományaikat bemutató együttesek.
Olyan országok kapnak meghívást, ahol a kisebbségek tradicionális folklórja megtalálható, és őrzik a rájuk jellemző autentikus jegyeket.
A Csángó Fesztivál mára óriásira terebélyesedett, ezt bizonyítja számos hazai és európai uniós díj, elismerés is” – mondja Szűcs Gábor. Jászberény önkormányzatának mindenkori képviselő-testülete a kezdetektől támogatja a programsorozatot.
A huszonhetedik fesztiválon lesz népművészeti vásár, ének- és tánctanítás, mások mellett fellép a Csík zenekar, és Ferenczi György, valamintkülönféle táncosok, lesz népművészeti vásár, több népi gyerekjáték, ének- és tánctanítás is.