Hagyományos koreai épületfestészettel, gyöngyházberakásos lakkművességgel és kalligráfiával is megismerkedhetnek az érdeklődők az idei Mesterségek Ünnepén augusztus 20. és 23. között a budai Várban.
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége által negyvenedik alkalommal megszervezett eseményhez a Koreai Kulturális Központ együttműködésével koreai kézműves programok is kapcsolódnak. A koreai standok a Szentháromság tér közelében lesznek megtalálhatók.
A koreai programokról szóló közlemény szerint a rendezvényen három dél-koreai mester mutatja be élőben az ország több száz éves kézműves hagyományait. A látogatók nemcsak a mesterségek történetével és technikáival ismerkedhetnek meg, hanem egyes munkafolyamatokat maguk is kipróbálhatnak.
Kim Szujon, a hagyományos koreai épületfestészet, a tancshong mestere olyan díszítőművészetet mutat be, amely évszázadok óta királyi paloták és buddhista templomok meghatározó eleme. Az élénk alapszínekből felépülő ornamentika nem pusztán dekoráció: egyszerre védi a faépületeket az időjárás viszontagságaitól és a kártevőktől, miközben a koreai világszemlélet szimbolikus jelentéseit is hordozza. A standon a mester saját alkotásai is láthatók lesznek, a látogatók pedig maguk is kipróbálhatják a tancshong motívumainak festését.
Li Dzsongjun mester a koreai gyöngyházberakásos lakkművességet, a nadzsoncsilgkit mutatja be. A nagy precizitást igénylő technika során finoman megmunkált gyöngyházdarabokat illesztenek természetes lakkrétegek közé. A látogatók a mesterséghez használt alapanyagokat és eszközöket is megismerhetik, valamint gyöngyházberakásos kulcstartót vagy telefontartót is készíthetnek.
Li Szangbe, a Koreai Nemzeti Művészeti Kiállítás egykori zsűrielnöke a koreai kalligráfia, a szodje világába vezeti be a közönséget. A bemutatókon a hangul, vagyis a koreai ábécé művészi alkalmazásával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A kiállított kalligráfiák és díszített legyezők mellett élő bemutatókra is sor kerül, és a látogatók maguk is kipróbálhatják a hangul kalligráfiát.
A szervezők tájékoztatása szerint a programok célja, hogy a közönség ne csupán kész tárgyakon keresztül találkozzon az ország kulturális örökségével, hanem közvetlenül is megismerhesse azokat a mestereket és technikákat, amelyek generációról generációra öröklődnek.
