Európa leghosszabb ideje trónon lévő uralkodója

A dinasztia alapítója, XIV. Károly János Franciaországban született Jean Bernadotte néven, s közlegényből küzdötte fel magát marsallá. 1798-ban beházasodott Napóleon családjába, és ettől kezdve a császár feltétlen bizalmát élvezte, ezért is ajánlotta fel neki 1810-ben az orosz fenyegetéstől tartó svéd parlament a trónörökösi címet (a trónon ülő XIII. Károlynak nem voltak utódai és mentális képességei is hanyatlásnak indultak). Bernadotte teljes szívvel szolgálta új hazáját, 1812-ben már a francia császár ellen hadakozott, s 1818-ban lett XIV. Károly János néven Svédország, III. Károly János néven Norvégia királya.

XVI. Károly Gusztáv 1946-ban született Gusztáv Adolf koronaherceg legkisebb gyermekeként és egyetlen fiaként. Még egyéves sem volt, mikor apja elhunyt, s miután 1950-ben nagyapja, VI. Gusztáv Adolf lépett trónra, alig négyévesen trónörökössé vált. Magánúton, majd bentlakásos iskolákban tanult, középiskolai tanulmányai befejeztével a hadseregnél, a tengerészetnél és a légierőnél is szolgált. Egyetemi tanulmányait úgy állították össze, hogy minél jobban felkészüljön az uralkodásra, többek között történelmet, szociológiát, közgazdaságtant hallgatott. Ezután a svéd ENSZ-missziónál, több svéd nagykövetségen, a svéd külügyminisztériumban és a parlamentnél is gyakornokoskodott, és idővel önálló diplomáciai feladatokat is ellátott.

Nagyapja, VI. Gusztáv Adolf 1973. szeptember 15-én, kilencvenévesen halt meg. Károly Gusztáv négy nappal később a kormány, majd a parlament előtt is esküt tett arra, hogy tiszteletben tartja az ország törvényeit, de - akárcsak száz év óta valamennyi elődjét - őt sem koronázták meg, pusztán ünnepélyes külsőségek között elfoglalta a trónt a királyi palotában. A svéd királyok ugyanis a múlt század eleje óta egyre kisebb tényleges hatalommal rendelkeztek, s VI. Gusztáv Adolf már saját elhatározásából maradt távol a politikától.

A parlamenti pártok 1971-ben állapodtak meg arról, hogy törvényben is szabályozzák az uralkodók jogköreit, ami bekerült az 1974-es, alkotmányként szolgáló négy alaptörvénybe is. Ez alapján a király kizárólag reprezentatív feladatokat lát el - ünnepélyes parlamenti üléseken ugyan ő elnököl, de nem szükséges az aláírása ahhoz, hogy egy törvény jogerőre emelkedjen, nem ő nevezi ki a kormányfőt és a kormány tagjait, s még névlegesen sem a fegyveres erők parancsnoka.

Károly Gusztáv 1972 tavaszán, még trónörökösként ismerkedett meg a müncheni olimpia reklámkampányában tolmácsként dolgozó, német-brazil Silvia Sommerlath-tal, akit még abban az évben feleségül vett. 1797 óta most először tartott esküvőt regnáló svéd király, a ceremónián az ABBA együttes a Dancing Queen című dallal köszöntötte az új királynőt. A házasságból három gyermek született: Viktória hercegnő, Károly Fülöp herceg és Magdolna hercegnő, közülük a legidősebb Viktória és nem Károly Fülöp a trónörökös, mert egy 1980-as alkotmánymódosítás eltörölte a fiúági öröklést, méghozzá visszamenőleges hatállyal.

Elődjeihez és a kortárs európai monarchiákhoz képes szűk jogkörei ellenére királyként továbbra is ő képviseli külföldön országát, illetve ő fogadja a Svédországba látogató közjogi méltóságokat. Az egyik legaktívabb, legtöbbet utazó államfő trónra lépése után először a közös történelemre való tekintettel Osloba látogatott, majd a környező, Svédországgal hagyományosan jó viszonyt ápoló országokat kereste fel. Uralkodása során hetvennél is több hivatalos látogatást tett: első svéd uralkodóként utazott Japánba és Afrikába, a hidegháború idején a Szovjetunióban Leonyid Brezsnyevvel és Jugoszláviában Joszip Broz Titoval is találkozott, ez utóbbi heves reakciókat váltott ki a svéd konzervatív pártokban, és ő az első svéd uralkodó, aki hivatalos látogatása során felkeresett egy mecsetet. A király 1991-ben Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására Magyarországon is járt, s 2017-ben Stockholmban fogadta Áder János akkori magyar köztársasági elnököt, eljutott többek között Malajziába, Chilébe, Botswanába, Indonéziába, Indiába, Dél-Koreába, Új-Zélandra, Szaúd-Arábiába és a Vatikánba is.

Uralkodását a botrányok sem kerülték el: nagy visszhangot váltott ki, hogy a 2008 őszén kirobbant globális pénzügyi válság idején lánya, Viktória trónörökös és annak egykori személyi edzőjének fényűző esküvőjére óriási összeget költött a királyi család, egyesek a vőlegény személyét, hátterét és foglalkozását is kritizálták. Nem sokkal később egy olyan könyv jelent meg, mely részletesen taglalta az uralkodó megkérdőjelezhető hátterű üzletemberekkel, bűnözőkkel való kapcsolatait, s azt állította, szexpartikon vett részt, rendszeres vendége volt sztriptízbároknak és éveken keresztül folytatott viszonyt egy nála húsz évvel fiatalabb énekesnővel. Egyes hírek szerint felesége, Szilvia királyné idegösszeomlás-közeli állapotba került, miután értesült az uralkodó botrányairól, amiket a király nem tagadott, és bár népszerűsége jelentősen visszaesett, nem mondott le.

XVI. Károly Gusztáv uralkodásának aranyjubileumát 2023-ban ünnepelték, akkor már ő volt a több mint ezeréves svéd monarchia leghosszabb ideig uralkodó királya. Elkötelezett a környezetvédelem iránt, támogatója a cserkészmozgalomnak. Svéd királyként az ő feladata a Nobel-díjak átadása, így a stockholmi hangversenyteremben ő nyújtotta át a díjat Krasznahorkai Lászlónak, Krausz Ferencnek, Karikó Katalinnak, Kertész Imrének, Avram Hershkónak (Herskó Ferenc), Harsányi Jánosnak, Oláh Györgynek és Polányi Jánosnak is.