Egy művész, aki megváltoztatta a popkultúrát

Londonban született 1947. január 8-án David Robert Jones néven. Pályája nehezen indult: a hatvanas évek első felében Davie Jones és Davy Jones néven is próbálkozott, megbukott egy filmje is. 1966-ban vette fel a híres amerikai pionír és a róla elnevezett vadászkés ihlette David Bowie nevet, hogy ne tévesszék össze az amerikai Monkees együttes tagjával, Davy Jonesszal. Az ezen a néven készített első lemeze sem keltett – akkor – feltűnést, ezután rövid időre egy buddhista kolostorba vonult vissza és pantomimmal is foglalkozott.

Első sikere 1969 nyarán a holdra szállás ihlette Space Oddity volt, ezt követte 1970-ben a The Man Who Sold the World, 1971-ben a populárisabb Hunky Dory, majd 1972-ben az évtized egyik legnagyobb hatású lemeze, a The Rise and Fall of Ziggy Stardust and the Spiders from Mars. Ziggy Stardust-alteregójával még egy albumot adott ki Aladdin Sane címmel, majd megvált az elhasznált glam rock szereptől. Egy újabb tematikus lemez (Diamond Dogs) és egy addig soha nem látott méretű világturné a hetvenes évek szupersztárjává avatta. A sikert a zene mellett a külsőségeknek is köszönhette: a fémes hangú, kifestett énekes műsorát látványos showelemekkel körítette; ettől kezdve két-három évente váltogatta alteregóit, kiérdemelve a rockzene kaméleonja titulust.

Az 1974-ben Amerikában megjelent Young Americans című korong (rajta a John Lennonnal közösen írt Fame) a Philadelphia-sound jegyében készült, és az első diszkólemeznek is tekintik. 1976-ban a „sovány fehér herceg” képében készítette a Station to Stationt, amelyet sokan pályafutása legjobb lemezének tartanak. Nyugat-Berlinben a minimálzene apostola, Brian Eno társaságában vette fel trilógiáját (Low, Heroes, Lodger) – ezekben az években keményen kábítószerezett, saját szavai szerint mindent lenyelt a dinamiton kívül, de sikerült úrrá lennie szenvedélyén. Ezután egy pophangzású korong, majd a diszkós Let's Dance következett, amelyekhez emlékezetes videóklipek is készültek. Felejthető albumok után újabb fordulatként 1989-ben heavy metal jellegű együttest alakított Tin Machine néven, de két album után ezt is feloszlatta.

A dzsessz és hiphop elemeit ötvöző Black Tie, White Noise komoly siker lett, amelyet több kísérletező kedvű korong követett, ismét együtt dolgozott Enóval és az indusztriális rockot játszó Nine Inch Nails-szel. Bowie az elsők között ismerte fel az internet jelentőségét és lehetőségeit: 1997-ben Telling Lies című kislemezét már csak a világhálón terjesztette, egy évvel később lett saját honlapja. Az új évezred elején elhallgatott, csak 2013-ban adott ki új albumot (The Next Day), amellyel újra a listák élére került Angliában. A berlini éveket megidéző Where Are We Now számos országban listavezető lett, a címadó számhoz készült klip kisebb botrányt kavart. Utolsó albuma, a Blackstar 69. születésnapján, halála előtt két nappal jelent meg, és ezzel először kapaszkodott fel az amerikai lemezlista csúcsára, posztumusz Brit Awards- és három Grammy-díjat is kapott érte. A 2021-ben megjelent Toy című stúdióalbumon 1964 és 1971 között született dalainak 2000-ben felvett új változatai és több új dal hallható.

Bowie producerként és szerzőként olyan zenészeket segített a sikerhez, mint Lou Reed (ő volt a Transformers című lemez producere, amelyen a Walk on the Wild Side megjelent) és Iggy Pop, aki első szólólemezének producere és társszerzője volt. A nyolcvanas években slágerlistás korongja jelent meg Mick Jaggerrel, a Queennel, Bing Crosbyval és Tina Turnerrel. 1996-ban lett a rock halhatatlanja, 2006-ban életművéért Grammy-díjat kapott és csillaga van a Hírességek sétányán Hollywoodban. Az egyik legsikeresebb előadóként mintegy 140 millió lemeze kelt el, a Rolling Stone magazin minden idők 23. legjobb énekesének választotta meg.

Elismerést aratott színészként is: a Broadwayn eljátszotta az Elefántember címszerepét, a filmvásznon az Éhség című horrorban, az Abszolút kezdők című zenés filmben, A Földre zuhant ember című sci-fiben és a Csak egy dzsigolóban (Marlene Dietrich partnereként) láthatta a közönség. A Boldog karácsonyt Mr. Lawrence-ben angol katonatiszt, a Krisztus utolsó megkísértésében Pilátus volt. Több könyvet írt, festőként is sikeres volt, és számítógépes játékokhoz is írt zenét. Az évtizedeken át a legelegánsabban öltözködő férfiak közé választott Bowie életéről és műveiből 2013-ban kiállítást rendeztek a londoni Victoria és Albert Múzeumban, amely az intézmény legsikeresebb tárlatának bizonyult, s ugyanitt, a világ legnagyobb iparművészeti múzeumában 2025-ben nyílt meg a David Bowie Központ, 90 ezer tárgyat tartalmazó archívumának állandó otthona.

Sokáig a róla kialakított kép elválaszthatatlan része volt meghatározhatatlan nemisége, elejtett megjegyzésein nehéz volt eligazodni. 1970-ben nősült meg először, ebből a házasságából született fia sikeres filmrendező. 1992-ben vette el a szupermodell Imant, akitől lánya született. Bowie Magyarországon is többször járt: először 1990-ben, aztán 1997-ben a Sziget (akkor Pepsi-sziget) Fesztiválon.

A rákkal vívott másfél éves küzdelmet 2016. január 10-én vesztette el. Párizsban egy utcát neveztek el róla, egy kisbolygót is a nevét viseli. Köztéri szobra 2018 óta áll a buckinghamshire-i Aylesburyben, a Marvel a Space Oddity megjelenésének 50. évfordulóján Bowie földönkívüli alteregóját ábrázoló babát dobott piacra, életéről több dokumentumfilm és 2020-ban játékfilm készült. Első ismert, 1965-ös stúdiófelvételéért 40 ezer fontot fizettek, és hasonló összegekért kelnek el dalszövegeinek kéziratai. Teljes zenei életművét 2022-ben mintegy 250 millió dollárért vásárolta meg hagyatékának kezelőitől a Warner Music.