Orfű fiatal tavai

A Rákóczi- szabadságharc után igen lassan kezdődött meg a vidéken az újjáépítés. Mint annyi más tájára az országnak, legjellemzőbben talán Bácskába, Bánátba, Temesbe és ide, Baranyába németeket telepítettek.

Errefelé a magyarok 1930-ban kisebbségben voltak, a népesség 90%-át a németek tették ki. Aztán a II. világháború után szegény németeket tették ki innen, azaz száműzték szülőföldjükről őket, helyükbe a Felvidékről elkergetett magyarok kerültek. Ám a népesség közel sem volt akkora, mint a háború előtti időkben, sőt egyre nagyobb mértékben csökkent.

Ma Orfűn – amihez a közelmúltban hozzácsatolták Mecsekrákost, Mecsekszakált, Tekerest és Bánost – összesen kilencszázan laknak. Az elvándorlást és a népességcsökkenést az 1980-as években fellendülő idegenforgalom állította meg. Orfű legújabb kori nevezetességei az 1960-as- 70-es években megépített három mesterséges tó, melyeken a rendkívül kulturált szórakozást és pihenést a strandok, sportpályák, lovardák a számtalan vízi sportra alkalmas eszköz: kajakok, vitorlások, csónakok teszik lehetővé. Mindezek közben úgy, hogy Orfű horgászparadicsommá is válhatott.

Orfű egyik vonzó jellegzetessége, hogy a közigazgatásilag egybetartozó, korábbi kis falvakat nem építették egybe az üdülőtelepekkel. Mindegyik sváb falu megőrizte az 1920-as években kialakított házait, azok jellemző építészeti stílusjegyeit. A divatba jött területen egyre több épületet újítanak fel, természetesen műemlék védelmi felügyelet mellett, azaz a kisebb településegységek stílusa megmaradhatott. Az egykoron itt élt német anyanyelvű szorgalmas németeket sváboknak nevezték, pedig nem mindegyikük származott a sváb területekről, Németország legkülönfélébb vidékeiről kerültek ide, bajorok, szászok leszármazottai is voltak köztük.

A falu felélesztése bizonyos Palkó Sándornak köszönhető, akinek személyében nem mást, mint a Baranya Megyei Tanács egykori elnökét tisztelhetjük. Ő szorgalmazta, hogy a Mecsek karsztvizét völgyzáró gáttal fogják fel. 1962-ben elkészült a tizenegy hektáros Orfűi-tó. Négy évvel később már a hetvenkét hektáros Pécsi-tavon is repülhettek a kajakok. Ezután alakították ki a harminchektáros Herman Ottó-tavon a hal- és madárrezervátumot. Végül jött a tízhektáros Kovácsszénájai-tó, amely kifejezetten a horgászoknak készült. A hatalmas, összesen 113 hektár vízfelületű tórendszert a Vízkő-forrás táplálja. A Pécsi-tó és az Orfűi-tó mellett kicsi üdülőtelkeket és horgásztanyákat alakítottak ki, a mára már sűrűn beépített szív alakú terület hangulatos, ápolt, nyugodt. A Pécsi-tó túloldalán nagyobb vállalati üdülőket helyeztek el.

Az Orfűre látogatók bizonyára értékelni fogják az orfűi múlt tárgyi emlékeit őrző intézményeket: a Malommúzeumot ipartörténeti érdekességeivel, a Kemencés Udvar és Tájházat a maga rendkívül gazdag néprajzi gyűjteményével. A Mecsek Háza barlangi turisztikai központ kínálta izgalmas természetjáró túrái szintén várják az idelátogatókat. A festői táj, a csend, a nyugalom, a pihenésre igen sokféle módon alkalmas lehetőségek sokakat vonzanak a Mecsek széli faluegyüttesbe.