Megújult a szmoljani Nagy László Emlékház

Az 1978-ban elhunyt alkotó 1949-ben, kétéves ösztöndíj elnyerését követően került Bulgáriába, és szinte azonnal beleszeretett az országba. Pályafutása során mások mellett magyarította Hriszto Botevet, a legnagyobbnak tartott bolgár lírikust, valamint Ekaterina Joszifovát, a kortárs költészet kiemelkedő figuráját is. Bolgár népdal fordításai szintén jelesek, az eredeti művek többsége a magyar folklórban is gyakori motívumokból építkezik. Számtalan versén kimutathatók a bulgáriai tanulmányút hatásai. Fordításaiért 1970-ben Cirill és Metód Érdemrenddel tüntették ki, 1976-ban a legjobb irodalmi teljesítményeket elismerő Botev-díjat ítélték neki. Műveit mintegy öt évtizede rendszeresen – a legjelesebb tollforgatók – fordítják magyarról bolgárra, Szmoljan városa pedig már 1976-ban díszpolgárrá avatta, a kulturális életben továbbélő kultusza nagyjából azóta töretlen a délkelet-európai államban.

A három falu összenövéséből keletkezett Szmoljanban Nagy Lászlónak már 2015-ben szobrot állítottak, akkor a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezte az emlékház felújítását, amely bolgár-magyar állami finanszírozásból valósult meg.

Három év alatt a klasszikus bolgár nagyház a költő magán- és szakmai életét bemutató korszerű, multimédiás állandó kiállítással gyarapodott – ez már önmagában előrelépésnek számít, ugyanis szinte a közelmúltig nem lehetett a Nagy László Emlékház nyitvatartására és tárlatára vonatkozó információkra lelni a világhálón. Az új tárlatot Petrunova miniszterhelyettes az alkotó családtagjai jelenlétében nyitotta meg.