Első Könyvesek Fesztiváljával, európai írótalálkozóval, kamarakiállítással és a könyvszakma aktuális kérdéseit vizsgáló szakmai beszélgetéssel is készültek a tegnap megnyílt XXII. Nemzetközi Könyvfesztivál szervezői. A vasárnapig látogatható esemény idén több mint négyszáz programmal várja az érdeklődő közönséget. Díszvendége Jonathan Franzen amerikai író, aki a tegnapi pódiumbeszélgetésen azt mondta: az írást egyfajta egyéni tükörnek tekinti, amely valami nagyobbról mutat képet.
Több mint négyszáz programmal vasárnapig várja a látogatókat a csütörtökön nyílt XXII. Nemzetközi Könyvfesztivál a budapesti Millenárison. A megnyitón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet. „Azért vagyunk itt, hogy könyvek ne csak ma és holnap legyenek, hanem holnapután is. A magyarul beszélőknek különösen fontos, hogy legyen fórum, ahol bemutatkozhat a nyelvünk. A könyvfesztiválokon való részvétellel benne lehetünk a világ vérkeringésében unikális nyelvünkkel, és itt találkozhatunk a kortárs világirodalom eredményeivel” – fejtegette.
Arról is beszélt, hogy az idén több mint egymilliárd forinttal emelték a helyi könyvtárak támogatását, s ezzel több embert érhetnek el ezek az intézmények. „Közös érdekünk, hogy a könyv a jövőben is fontos eszköze lehessen a kultúra közvetítésének. Az irodalom közel hozza egymáshoz a nemzeteket és a szereplőket, magunkhoz közelinek érezzük gondolkodásukat, és egyfajta sorsközösséget alakít ki az olvasó és az alkotó között” – fogalmazott.
A könyvfesztivál díszvendége Jonathan Franzen amerikai szerző. Az író a vele folytatott pódiumbeszélgetésen elmondta: az írást egyfajta egyéni tükörnek tekinti, amely valami nagyobbról mutat képet. „Olyan könyvet szerettem volna írni, amit én is szívesen elolvasnék. Következetesen vezetve a cselekmény vonalát, amely nem kényszerít találgatásokra. Művészi axiómát jelentett számomra, hogy morálisan komplikált könyvet olvashassanak az emberek.” Franzen szerint az írás mögött mindig ott kell lennie a személyesen átélt tapasztalatnak, amelyhez visszanyúlhat az alkotó, hiszen csupán másodlagos forrásokra alapítva nem hiteles az elkészült mű.
„Szilárd elképzelésem volt huszonöt évvel ezelőtt arról, hogy mit is jelent írónak lenni: a teremtés művészetét láttam benne. Később folyamatosan alakultak a gondolataim. Volt idő, amikor minden reggel annak örülhettem, hogy felébredtem, és bár dühös lehettem volna, úgy gondoltam, hogy nincs ehhez jogom. Ebben az időszakban, csupán a madarakat nézve, rátaláltam valamire, ami nagyon sokat jelentett nekem” – fogalmazott az író.
Az író híressé vált két kötete, a Javítások és a Szabadság is más-más hangot szólaltatott meg. „Személyiségünk különböző részei mind önálló hanggal rendelkeznek, ezért a regényírás az egyik legjobb kábítószer, amely még bevételt is jelent az embernek” – mondta Franzen.
A megnyitón Colleen Bell magyarországi amerikai nagykövet jelenlé-tében adta át Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes és Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke Budapest Főváros Önkormányzat és az egyesülés Budapest Nagydíját Jonathan Franzennek. Laudációt Háy János író mondott.
A fesztiválon több mint harminc ország állít standot, a külföldi irodalmat mintegy ötven, az itthoni és a határon túli magyar irodalmat csaknem ötszáz alkotó képviseli.
A programok között ma a magyar könyvszakma legaktuálisabb kérdéseiről rendeznek szakmai beszélgetéseket, amelyeken szó lesz a könyvkereskedelem legfontosabb kérdéseiről, a könyv jövőjéről, a digitalizálásról, a könyvpiac működéséről és ebben az állam lehetséges szerepvállalásáról is. A könyvillusztrációk és művészkönyvek mellett a magyar könyvkultúra 220 éves történetét, valamint az erdélyi könyvkiadás jelentős korszakait bemutató kiállítások várják az érdeklődőket.
