A szabadság témáját járja körül a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) programjaként április 17-én bemutatkozó Birdie című táncelőadás a Frenák Pál Társulat tolmácsolásában. A kortárs együttes legújabb bemutatója igazi nemzetközi produkciónak ígérkezik: kubai, francia és magyar táncművészek mellett részt vesz benne a francia származású Norman Levy zeneszerző is.
Igazi nemzetközi produkció várható (Fotó: MH)
Nemzetközi produkcióban viszi színre legújabb, Birdie című előadását a Frenák Pál Társulat, amelyet Alan Parker Birdy című filmdrámája, William Wharton amerikai író 1978-as, azonos című regénye, valamint Raymond Depardon San Clemente című dokumentumfilmje inspirált. „Számunkra nagyon fontos, hogy ezek a munkában részt vevők hassanak egymásra és tanuljanak a másiktól. Időről időre jó egy kicsit távolra állni és messzebbről nézni feladatainkra, művészetünkre. A soknyelvűség és a különböző kultúrák találkozása nagyon izgalmas tud lenni a színpadon. Hozzáteszem, sok a magyar táncosunk, de közöttük is van, aki a svéd balettből jön haza vagy Németországból – ez tovább színesíti a produkciókba vitt teljesítményüket” – mondta el lapunknak Juhász Dóra, a Frenák Pál Társulat művészeti menedzsere. A kortárs táncművészet nemzetközi trendjében teret nyernek azok a koncepciók is, amelyek a mozgásra kevesebb hangsúlyt fektetnek, a társulat mégis a hagyományos világú táncművészeti vonalat képviseli legújabb produkciójában is. „Fontosnak tartjuk a táncososok képzettségének folyamatos fejlesztését és színpadi jelenlétük erősítését. Frenák Pál organikus mozgással dolgozik, amely a balettalapok mellett mindig ad valami pluszt, kizökkentő helyzetet – akár a díszlettel vagy a közeggel –, ahol a táncosoknak el kell dobniuk a manírokat, bevált gesztusokat, modorosságokat, és ki kell lépniük a komfortzónából” – fogalmazott Juhász Dóra.
A Birdie zenei világára ezúttal is jellemző lesz a Frenák Pál Társulattól megszokott intenzív, elektroakusztikus megoldás, a zeneszerző ezúttal a francia származású, Berlinben dolgozó Norman Levy lesz. Kertész Endre csellóművész a színpadon élőben ellenpontozza majd klasszikus Bach-etűdökkel a domináns zenei hátteret. Érdekesség, hogy a próbaidőszakban egyébként Frenák Pál nagyon ritkán dolgozik zenére, mert véleménye szerint úgy nem alakul ki a belső ritmus vagy színpadi jelenlét, amelyre szükség lenne. Mindez azt jelenti, hogy előadásaiban csendben próbálnak a táncosok, és a zenei anyag körülbelül az utolsó két hétben érkezik meg – mint a Birdie esetében is.
A darab témája egyébként a határok átlépésének problematikája, a valóság értékelésének kérdése és a szabadság megítélése lesz. „Többek között a San Clemente című film azért is jelentett kiindulási pontot, mert a ma luxusszállodaként üzemelő palota néhány évvel ezelőtt még elmegyógyintézet volt a Velence melletti szigeten. Nagyon érdekes felütést jelent, hogy mintegy város a városban, az oda bezárt emberek tulajdonképpen szabadon élhettek. Előadásunkban olyan kérdésekre keressük a választ, hogy mit definiálhatunk életként, vagy mi esik kívül a normalitás határain” – összegezte a művészeti menedzser. A témához kapcsolódó szimbolika része a Tervhivatal építészcsoport tervezőivel együttműködésben létrehozandó díszlet, amely variálható, két és fél méteres elemekből áll majd. „Azt szeretnénk érzékeltetni, hogy mi magunk alkotjuk meg a körülöttünk lévő világot, ez pedig fontos része egyéni szabadságunknak” – mondta Juhász Dóra.
Az előadást április 17-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál közönsége láthatja először, a következő évadban viszont műsorára tűzi a Művészetek Palotája, valamint a Nemzeti Táncszínház is.
