Április 11-től az Erkel Színházban látható az operaház új gyermekelőadása, Tallér Zsófia Leánder és Lenszirom című mesejátéka Zsótér Sándor rendezésében. A jövő közönségének kinevelését is célzó, de a felnőttek számára is élvezhető mű ősbemutatóján hátrányos helyzetű gyermekek vehetnek részt. Május 3-án pedig, anyák napja alkalmából a KismaMatiné elnevezésű program részeként várandós hölgyek kedvezményes áron láthatják a Figaro házassága című operát.
A Magyar Állami Operaház a családi meseoperaként meghatározott Leánder és Lenszirom című előadással gazdagítja a gyermekközönségnek szánt repertoárját. Tallér Zsófia zeneszerző új művét április 11-től játsszák az Erkel Színházban, Zsótér Sándor rendezésében – aki ebben az évadban már másodszor alkot az intézményben –, Ambrus Mária díszleteivel és Benedek Mari jelmezeivel. A két címszereplő Molnár Ágnes és Bakonyi Marcell, a további főbb szereplőket Wierdl Eszter, Hábetler András, Meláth Andrea kelti életre, az előadásokat Bogányi Tibor vezényli. A Ladányi Andrea által készített koreográfiában közreműködnek a Madách Musical Tánc- és Zeneművészeti Iskola növendékei.
Ókovács Szilveszter főigazgató az előadást beharangozó tegnapi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az Operaháznak is tennie kell azért, hogy kinevelje a jövő közönségét, ezért a Mozart-darab alapján készült Parázsfuvolácska után új gyerekopera születhetett meg az intézmény bábáskodásával.
Tallér Zsófia az 1990-es évek elejétől vesz részt a hazai komolyzenei életben, zeneoktatóként és komponistaként ismert, operai munkái mellett például Mundruczó Kornél és Gothár Péter filmjeihez, illetve színdarabokhoz is szerzett zenét. Az operaház 2013 novemberében kérte fel egy gyermekopera megkomponálására: mint a sajtótájékoztatón elmondta, szabad kezet kapott, hogy azokkal és úgy hozhassa létre az új művet, akikkel és ahogyan szeretné. Így választotta ki Szilágyi Andor azonos című meséjét, és kérte fel rendezőnek Zsótér Sándort, akivel már több mint egy évtizede alkotótársak.
Tallér Zsófiát egyébként a Leánder és Lenszirom furcsa, stilizált nyelvezete, bájos öniróniája fogta meg. A zeneszerző szerint ott van benne a népmesék világa, de a Csongor és Tünde vagy A varázsfuvola hangulata is, a szülők vagy akár a nagyobb gyerekek számára is érthető és élvezetes lehet. Úgy véli, nem járható út, hogy a felnőtteknek komolykodva, gyerekeknek pedig infantilisan kell írni, a hiteles, természetes megfogalmazást tartja fontosnak, mert a gyerekközönség erre különösen érzékeny. A librettót egyébként Szőllősi Barnabás írta a Szilágyi-írásból.
A meseopera ismertetője szerint Lenszirom egy kissé elkényeztetett, gyerekes királylány, akiből a darab végére komoly, érett nő válik, a szeretet vezérelte döntések által. Leánder figurájában pedig a történet elején egy önsajnáló, csúf koboldot ismerünk meg, aki a történet végére megszépül.
Az április 11-i ősbemutatót negyvenöt intézményből ezernyolcszáz hátrányos helyzetű gyerek tekintheti meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat támogatásának köszönhetően – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Arról is szó esett, hogy az operaházban május 3-án tartják a KismaMatiné elnevezésű programot: a gyermeket váró leendő anyukák várandóskönyvvel háromszáz forintos áron vásárolhatnak két-két jegyet a Figaro házassága című operamatiné előadására.
