Nemzetiségek húsvétja a skanzenben

Kovács Zsuzsa, az intézmény közönségkapcsolati vezetője felidézte: a skanzenben nemcsak a 19. század végi, 20. század eleji Magyarország népi építészetét és életmódját mutatják be, hanem sok témát és családtörténetet is. „A húsvét alkalmat ad arra, hogy fókuszba kerüljenek azok a nemzetiségek, vallási csoportok, amelyeknek épülete vagy története van a múzeumban” – mondta. Az ünnepi hétvégén többek között a magyarországi német kisebbség szokásvilágával, a görög katolikusok hagyományaival vagy szlovák ételekkel lehet megismerkedni. A skanzen hidasi lakóházában egykor német család lakott, ehhez kapcsolódva a kútdíszítés szokását mutatják be. „Az önmagában is gyönyörű kutat ezen a hétvégén virággal borítják, megidézve a Németországban ma is közkedvelt, sokszor turistalátványossággá váló tradíciót” – ismertette Kovács Zsuzsa. Ráirányítják a figyelmet a szlovák húsvéti ételekre is. A történelmi Magyarországról, Nemesradnótról idekerült, egykoron szlovák család otthonául szolgáló lakóházban szlovák húsvéti ételeket mutatnak be, recepteket is mellékelve hozzájuk.

Közelebb kerülhetnek a látogatók a nyugat-magyarországi szlovénekhez, a vendekhez is, gasztronómiájukból kapnak ízelítőt az érdeklődők. „A valamikor horvát család által lakott undi épületben a rozmaringra irányul a figyelem. A horvát szokásokban fontos szerepe volt mint díszítőnövénynek, a hétvégén egyebek mellett rozmaringkoszorút készítenek.” A görög katolikus tradíciók közül a pászka és a húsvéti pászkaszentelés hagyománya kerül a középpontba. „A görög katolikus pászka különleges recept alapján készült kelt tészta, szimbolikus étel, a kalácsot madarakkal és virággal díszítették. A skanzen görög katolikus templomában kiállítás is segíti a tájékozódást” – mondta. A mádi kereskedőházban pedig a szédervacsora hagyományát mutatják be a szédertál szimbolikus jelentőségű ételeivel – fűzte hozzá.