Scheiber Hugó után ismét egy méltatlanul elfeledett magyar festő életművéből nyílt kiállítás a budapesti Kieselbach Galériában. A tárlathoz kapcsolódó tanulmánykötet Molnos Péter művészettörténész szerkesztésében jelent meg. Batthyány Gyula festészete karakteres, izgalmas forma- és színvilágot képvisel, amelyet az 1945-ös politikai fordulat után pusztán a festő grófi származása miatt gyakorlatilag kitöröltek a hazai festészet történetéből.
„Szívesen nyúlok olyan életművekhez, amelyekkel jól modellezhető, miként lehet izgalmasan elmesélni a magyar festészetet. Batthyány esetében nem arról van szó, hogy különösen kiemelkedne a magyar festészet egészéből, sokkal inkább azért indokolt foglalkozni vele, mert a hazai művészettörténészek jelentős része előítéletekkel közelít hozzá. Éppen ezért a velük kapcsolatos szakmai megnyilvánulások általában provokatívak, pedig a lappangó képek okán életművük sokkal több ismeretlen részletet, revelációt ígérne, mint a kánon csúcsa közelében helyet foglaló művészek esetében” – fogalmazott Molnos Péter művészettörténész, a Batthyány Gyula festészetét átfogóan elemző kötet bemutatóján.
A könyv megjelenésével egy időben kiállítás is nyílt a Kieselbach Galériában. Kieselbach Tamás magánműgyűjtő a tárlattal kapcsolatban kiemelte: „A néhány hónappal ezelőtt bemutatott Scheiber Hugó és a most vizsgált Batthyány Gyula festészete bár igen különböző, mégis egyaránt megosztó személyiségei a magyar festészetnek. Ezekkel a kiállításokkal azt próbáljuk bizonyítani, hogy ami máshol kioltaná egymást, itt homogén egészet alkot. Megmutatjuk azt, amit nekünk lehetőségünk van látni, hiszen értékek mentén sokkal nyitottabban állunk az elfeledett festők életművéhez, mint az általában vett szakma.”
Tény, hogy Batthyány Gyula gróf munkásságát nemesi származása okán 1945 után gyakorlatilag kitörölték a hazai művészettörténetből. A Magyar Nemzeti Galéria raktárában összesen hat kép van tőle, az ország jelentős múzeumainak egyikének falán sem látható képe. Batthyány Gyula művészete a Scheiber-tárlattal indított „igazságszolgálatatás” – sorozatba illeszkedik, amely a korábban lenézett vagy elhanyagolt művészeknek kíván utólagos elégtételt adni. „Minden nemzedéknek megvan az a felelőssége, hogy kijavítsa, amit az elődök elrontottak. Számunkra sok feladatot ad, hogy több életmű lett bűnösen és méltatlanul tönkretéve” – fogalmazott Molnos Péter.
Kieselbach Tamás elmondta, Batthyány felületben, rajzban, kompozícióban egyaránt kiemelkedő festő, aki akár pozitív, akár negatív minőségben, de zsigerileg hat ránk. „Aki számára értelmezhetetlen ez a filmes és fotós látásmóddal dolgozó festészet, az nincs otthon a világban. Batthyány nemzetközi összehasonlításban nagyon magas, delikát művészetet képvisel” – emelte ki.
A tárlat április 16-ig tekinthető meg a Kieselbach Galériában, majd kibővítve Győrben.
