A múzsák nyomában szervez irodalmi sétát a Petőfi Irodalmi Múzeum ma, amely Csinszka – a modell és múzsa című, hamarosan záró tárlatról indul el, és a Hadik kávéház Tavasz, múzsák szerelmek című kiállításán ér véget. Az irodalmi sétát a rövid ideig párhuzamosan futó két tárlat összekapcsolása hívta életre a városi sétakultuszban.
Ady Endre élete utolsó két évében élt a Veres Pálné utcában (Forrás: Petofi Irodalmi Múzeum)
Ha elindulunk a városi anekdoták nyomában, találunk mulatságos történeteket és szívszorítókat is, közben pedig minden ilyen emlék a városhoz való kötődésünket erősíti. Az egykor volt kávéházi élet egyik játéka az volt, hogy a vicc terjedési sebességét a nemrég megújult Bartók Béla úti Hadik kávéháztól a Ferenciek tere és az Irányi utca sarkán álló Centrál kávéházig mérték: ezzel kapcsolatban Devecseri Gábor írta meg Karinthy Frigyesről, hogy „a Centrálig kísértem. A Hadikhoz, Pestre költözése folytán, hűtlenné vált. Egy alkalommal mégis előre megfontoltan visszazarándokolt a Hadikba egy kísérlet kedvéért. Elhatároztam – mondta, hogy megmérem a vicc terjedési sebességét. Kigondoltam és elmondtam a Hadikban egy viccet és átmentem másfél órával később a Centrálba. Ott már nekem mesélték”.
Az említett anekdotát éppen a Hadik kávéház eleveníti fel az év elejétől szervezett programjaival. De a városi séta műfaja ezen kívül is divatba jött Budapesten.
Van, hogy a történelem az alapvető szempont, máskor elindulhatunk a legendák vagy anekdoták nyomában, a város szociológiai-urbanisztikai jelenségei mentén vagy gasztronómiai szempontok szerint is bebarangolhatjuk az utcákat. Az elmúlt években több szerveződés alakult ebből a célból.
Mára hagyománnyá vált, hogy az 1848–49-es forradalom napjához közeledve Petőfi-sétát szervez a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelynek ihletadója a március 22-én záró Csinszka – a modell és múzsa című tárlatuk. A találkozó a kiállításról indul ma, és az V. kerületben, a Veres Pálné utcai Ady-emlékmúzeumba is elkalauzolja a résztvevőket Hegyi Katalin kurátorral. Ebben a lakásban – amelyet felesége örökségéből alakítottak ki – Csinszkával élt a költő 1917 őszétől 1919 januárjáig.
Pár perc gyaloglásra van innen a Királyi Pál utca 18. számú ház, ahol Petőfi Sándor élt néhány hetet 1848 augusztusában feleségével, Szendrey Júliával. A lakást már nem tudják ugyan megmutatni, de Kalla Zsuzsa irodalomtörténész fogadja majd ebben az épületben a látogatókat.
A séta a Hadik kávéházban zárul a Tavasz, múzsák, szerelmek című kamarakiállítással, szintén a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében.Az újbudai kávéház több, elsősorban a környéket érintő irodalmi, képzőművészeti sétát is indít: Molnár C. Pál festőművész unokája, Csillag Péter nagyapja műteremmúzeumából, a Ménesi útról, a szőlőskerteken keresztül vezeti el a látogatókat a Hadik kávéházhoz, de szerveznek olyan irodalmi sétát is, amely a Hadik kávéház páholyából indul, és annak titkairól mesél, vagy éppen a nyugatosok asztalánál ér véget.
