Szijjártó Péter: Magyarország csak a bevándorlást csökkentő uniós határozatot támogatja

Szijjártó tudatta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Schengen 2.0 javaslatcsomagja is bekerült az elfogadott nyilatkozatba, amely kimondja, hogy a minisztereket tömörítő tanács tovább tanulmányozza a kezdeményezést.

Ezzel a lépéssel talán sikerült elérni, hogy az Európai Unió a migrációs válság egészét jobban tudja kezelni - mondta Szijjártó Péter.

A miniszter arról tájékoztatott, hogy az uniós külügyminiszterek elfogadták azt a magyar javaslatot, amely szerint meg kell kezdeni annak a vizsgálatát, hogy az úgynevezett hot spotokat, az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokat az unió határain kívül hozzák létre annak érdekében, hogy már ott eldőlhessen, ki jogosult arra, hogy beléphessen az Európai Unió területére.

Miután a visszafogadási mechanizmus nem a vártnak megfelelően működik, ezzel a javaslattal megelőzhető az, hogy valaki az unió területére lépjen. A származási és tranzitországokkal történő együttműködés pedig arra is kiterjedhet, hogy már az adott országban megállapítható, hogy ki jogosult nemzetközi védelemre.

Ezzel életeket lehet menteni, mert ha a döntés már az unió területén kívül megszületik, akkor emberek tízezrei nem vágnak neki a tengeri útnak. Emellett az embercsempészek üzleti modelljét is felszámolhatja az intézkedés - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

A miniszter elmondta azt is, hogy a határvédelem kérdése is bekerült a nyilatkozatba, amely szavatolja Európa és az európai emberek biztonságát, továbbá magyar javaslatra Törökország, Jordánia és Libanon mellett Irak északi, kurd területének megsegítése is, ahol menekültek százezreit látják el. Irak és a kurd térség stabilitása fontos az ország területi integritása, valamint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni közdelem miatt is - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

A határvédelemnek és a harmadik országokkal történő együttműködésnek egyszerre kell teljesülnie. Ha valamelyik hiányzik, akkor a kihívás kezelése nem lehetséges - tette hozzá a magyar tárcavezető.

Elmondta, az uniós külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy hosszú távon a migrációs nyomás növekedésére lehet számítani, mert Európa környékén 30-35 millió olyan ember él, akik az élethelyzetükből adódóan olyan döntést hozhatnak, hogy útnak indulnak.

A tárcavezető elmondta, hogy a keleti szomszédságban a biztonsági helyzet rendkívül törékeny. Fehéroroszországot leszámítva Moldovának, Ukrajnának, Grúziának, Azerbajdzsánnak és Örményországnak „forró” vagy befagyott területi vitája, vagy más jellegű konfliktusa van, amelyek Európa biztonságára is közvetlen hatással vannak.

Az érintett országoknak szükségük van a pozitív visszajelzésre Európa részéről, mert ellenkező esetben az integrációt támogató országok kormányainak támogatottsága drámai mértékben fog csökkenni - hangsúlyozta a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter úgy vélte: Grúzia és Ukrajna számára azonnal meg kell adni a vízummentességet, tekintettel arra, hogy mindkét ország teljesítette az ehhez szükséges feltételeket. A késlekedés Európa hitelességét is ronthatja - tette hozzá.

A miniszter elmondta, hogy Magyarország javasolta a partnerségi megállapodás mielőbbi megkötését Azerbajdzsánnal, tekintettel arra, hogy Európa számára a kaszpi-tengeri ország jelenti az egyetlen rövidtávon elérhető energia-diverzifikációs forrást. Ezért Azerbajdzsánra stratégiai partnerként kell tekinteni - emelte ki. Szijjártó Péter elmondta, Magyarország az ülésen Fehéroroszországgal kapcsolatban azt javasolta, hogy a lehetséges európai pénzügyi forrásokat meg kell nyitni. Ezt az is indokolja, hogy a Fehéroroszországgal folytatandó gazdasági és kereskedelmi együttműködés várhatóan kifejezetten előnyös lesz Európa számára.

A miniszter véleménye szerint az uniónak ki kellene használnia, hogy partnerei közül Fehéroroszország és Örményország tagja az Eurázsiai Gazdasági Uniónak. Segítségükkel Európa fenn tudná tartani a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködésének hosszú távú lehetőségét - mondta.