Megkezdődött az európai uniós tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója csütörtökön Brüsszelben, az ülés középpontjában a gazdaság- és kereskedelempolitikai kérdések, Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök angliai megmérgezésének ügye, valamint az Egyesült Királyság uniós kilépéséről szóló tárgyalások állnak.
May: Az orosz fenyegetés nem ismer határokat
Oroszország "meggondolatlan és arcátlan" támadást intézett az Egyesült Királyság ellen Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya angliai megmérgezésével - jelentette ki a brit miniszterelnök az európai uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozója előtt.
Rövid nyilatkozatában Theresa May arról számolt be, hogy a munkavacsorán fel fogja vetni a kérdést a kollégáinak, közeli szövetségesekként és barátokként ugyanis hasonló kihívásokkal néznek szembe az európai országok. "Világos, hogy az orosz fenyegetés nem ismer határokat" - hangoztatta.
Babis közös uniós stratégiát sürget
Az uniós csúcstalálkozó részleteit ismerő források szerint Andrej Babis cseh ügyvezető miniszterelnök közös uniós stratégia elfogadását sürgeti a Szkripal-ügy kapcsán.
Információk szerint Babis azért sürgeti a közös álláspont kialakítását, mert Oroszország szerint a Novicsok néven emlegetett mérgező anyag a legnagyobb valószínűséggel Csehországból, esetleg Szlovákiából, Nagy-Britanniából vagy Svédországból származhat.Babis csütörtökön, a NATO brüsszeli székházában folytatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a leghatározottabban elutasítja a Novicsok eredetéről megjelent állításokat, azokat semmivel sem lehet bizonyítani. "Ez valóságos hazugság" - tette hozzá.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, nincs oka kétségbe vonni Nagy-Britannia azon véleményét, hogy a gyilkossági kísérletért feltehetően Moszkva tehető felelőssé. "Határozottan és teljes mértékben elutasítjuk azt a feltételezést, hogy Csehországban állították volna elő mérgező anyagot" - fogalmazott a főtitkár.
Hozzátette, a történtek "az Európa és közeli szomszédai, például a nyugat-balkáni és a közel-keleti államok elleni orosz agresszió mintájába illeszkednek".
May végezetül leszögezte: országa az uniós kilépés után is feltétel nélkül elkötelezett lesz Európa biztonsága mellett.
Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő aláhúzta: az egység a legerősebb politikai jelzés, amit most küldhet az Európai Unió.
Újságírói kérdésre válaszolva Dalia Grybauskaite litván elnök csütörtökön azt közölte, a Szkripal-ügy miatt országa is fontolgatja orosz diplomaták kiutasítását, ahogyan azt az Egyesült Királyság tette.
Leo Varadkar ír kormányfő ismételten teljes támogatásáról biztosítatta az Egyesült Királyságot, a történteket pedig "felháborítónak és elítélendőnek" nevezte.
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő ennél jóval visszafogottabban nyilatkozott. "Úgy gondolom, szolidaritásunkat fogjuk kifejezni az Egyesült Királysággal, azonban ki kell vizsgálnunk a történteket, és rendkívül felelősségteljesen kell eljárnunk" - hangsúlyozta.
Hivatalos bejelentés szerint csütörtök este Theresa May háromoldalú egyeztetést fog tartani Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel, amelynek során többek között az angliai mérgezést is megvitatják.
Az uniós vezetők a munkavacsorán közös nyilatkozatot fogadnak majd el a Szkripal-üggyel és a legfrissebb törökországi fejleményekkel kapcsolatban is. Szakemberek szerint minél élesebben elítélik, hogy török hadihajók próbafúrásokat akadályoztak meg Ciprus közelében a Földközi-tengeren, a török hatóságok pedig "jogtalanul" őrizetbe vettek két görög katonát, annál élesebb nyelvezetbe fog beleegyezni Ciprus és Görögország Oroszország kapcsán.
Morawiecki: Szolidarításon alapuló, erősebb és okosabb Európára van szükség
Szolidaritáson alapuló erősebb és okosabb Európára van szükség, a Több Európa szlogen ugyanis nem lehet az egyetlen válasz az egyre tornyosuló kihívásokra - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Brüsszelben a csúcstalálkozóra megérkezve
Jóváhagyták a spanyol pénzügyminiszter kinevezését az EKB alelnöki posztjára
Hivatalosan is jóváhagyták Luis de Guindos spanyol pénzügyminiszter kinevezését az Európai Központi Bank (EKB) nyáron megüresedő alelnöki posztjára. A tisztséget jelenleg a portugál Vitor Constancio tölti be, akinek megbízatása május 31-én jár le. A sajtóhírek szerint évi 334 ezer eurós bruttó alapfizetéssel járó alelnöki mandátum nyolc évre szól és nem megújítható.Szakemberek szerint nagy jelentőséggel bír a poszt betöltőjének nemzetisége, azáltal ugyanis, hogy egy dél-európai ország adja az EKB alelnökét, még valószínűbbé válik, hogy az olasz Mario Draghi mandátumának 2019 őszi lejárta után az elnöki tisztség valamelyik északi országhoz kerül. Esélyesként tartják számon például Jens Weidmannt, a német központi bank elnökét.
A kormányfő kijelentette, mivel az uniós intézmények ügymenete lassú, megfelelően működő szabályozó intézményekre van szükség, amelyek által Európa gyorsan és hatékonyan képes válaszolni a jelentkező problémákra. A nehézségekkel teli időszaknak még nincs vége, ezért Európának új víziókra van szüksége jövőjét illetően - húzta alá.
Morawiecki kijelentette, a lengyel reformintézkedések válaszok az állampolgárok körben érzett egyenlőtlenségre és az igazságszolgáltatás hiányosságaira. Ezt meg kell érteniük a partnerországoknak is, ugyanis az egyenlőtlenség, az igazságszolgáltatás hiányosságai felett érzett aggodalom és a bizonytalanság érzése mindenhol jelentkező, közös európai probléma - húzta alá.
A Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) csütörtökön jelentette be, hogy két ponton módosítana az Európai Bizottság által vitatott bírósági törvényeken. A módosításokat a bíróságok szervezetéről szóló, valamint a legfelsőbb bíróságról szóló törvényben hajtanák végre. Az elsőként említett, tavaly júliusban elfogadott jogszabályban az eddigihez képest korlátoznák az igazságügyi miniszter szerepét a bírósági elnökök leváltásában, a leváltási folyamatot két fázisra bontanák, és nagyobb beleszólásuk lenne a bírói köröknek. A legfelsőbb bíróság esetében pedig egyaránt 65 évben határoznák meg a női és a férfi bírák jelenleg különböző nyugdíjkorhatárát.
Tajani: Nincs vesztegetni való idő a migráció kezelésének kérdésében
Európának nincs több vesztegetni való ideje, hogy megoldja a migráció okozta válság kérdését, a megoldást a lehető leggyorsabban el kell érni - jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a tanácskozások megkezdését követően tartott sajtótájékoztatóján.
Az uniós parlament elnöke aláhúzta, közös európai szabályokra van szükség a múlt években tapasztalthoz hasonló migrációs beáramlás megelőzésére, a polgárok ugyanis túl sokat vártak az uniós intézmények válaszára.
A migráció kezelésének problémájára eddig csak részleges válaszok érkeztek. A megfelelő uniós stratégia meglétének hiánya továbbra is a populisták malmára hajtja a vizet - szögezte le Tajani.
Mint fogalmazott, az Európáról közvetített üzenet az, hogy az uniós országok lezárják a határaikat, határozottan ellenzik néhány ezer menekült elosztását. "Ez nagyban befolyásolja az egyes választások eredményét" - húzta alá.
Véleménye szerint a balkáni migrációs útvonal lezárása érdekében tett erőfeszítésekhez hasonló fellépésekre van szükség a földközi-tengeri útvonal esetében is, amelyeken keresztül akár már a közeljövőben további több millió bevándorló érkezhet.
Az uniós parlament már tavaly novemberben elfogadta a menekültügyi rendszer reformjára vonatkozó javaslatát annak érdekében, hogy az hatékonyabbá, méltányosabbá és szolidárisabbá váljon. Az uniós tanács nem halogathatja tovább az állásfoglalást, szükség esetén akár minősített többséggel is megszavazva azt - közölte.
A következő, 2021-től érvényes többéves pénzügyi keretről szóló állásfoglalásában az Európai Parlament egy Marshall-terv elfogadását kérte Afrika számára, amely reményt adna több millió, alternatívák hiányában hazáját elhagyni kész afrikai számára - mondta. Tajani véleménye szerint meg kell erősíteni az unió határvédelmi ügynökségét (Frontex) is és több beruházást kell végrehajtani Tunéziában, Marokkóban, Nigerben, Maliban, Csádban és Líbiában a határellenőrzés javítása és az emberkereskedelem elleni fellépés érdekében. Emellett olyan befogadóközpontok létrehozását is finanszírozni kell, ahol az ENSZ vezetése alatt foglalkoznak a menedékkérelmek elbírálásával és a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszaküldésével - közölte az uniós parlament elnöke.
