Németországból az idén szeptember végéig 10 082 menedékkérőt akartak visszaküldeni Magyarországra az uniós menekültügyi szabályok alapján, és 248 esetben volt sikeres az eljárás - írta pénteken a Die Welt című német lap a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) kimutatása alapján.
A BAMF januártól szeptember végéig pontosan 40 ezer menedékkérő visszaküldését kezdeményezte a dublini rendelet alapján, amely főszabályként előírja, hogy abban a tagállamban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, amelyben regisztrálták a kérelmező belépését az EU területére. A 40 ezer ember közül 2860-at sikerült visszaküldeni az illetékes tagállamba, ami azt jelenti, hogy 7,15 százalékban vezetett eredményre az igen hosszadalmas eljárás. A legtöbb embert Magyarországra próbálták visszaküldeni, a sikeres eljárások aránya 2,45 százalék.
A BAMF kiemelte, hogy többnyire nem az adott tagállam ellenállása miatt bukik el a kezdeményezés, ugyanis sok menedékkérő megtámadja az átadásról szóló határozatot bíróságon, amely felfüggesztheti vagy meg is szüntetheti az eljárást. Sokan pedig eltűnnek a hatóságok elől, ami azért gond, mert féléves - egyes esetekben másfél éves - németországi tartózkodás után automatikusan Németországra száll a kérelem megvizsgálásának felelőssége, vagyis már nem lehet visszaküldeni őket abba a tagországba, ahol az EU területére léptek.
Más tagállamok az idén szeptember végéig 24 435 menedékkérő Németországba küldését kezdeményezték, és 9688-at sikerült is átadni, ami csaknem 40 százalékos arányt jelent. A legtöbb ember - 4351 menedékkérő - átadását Svédország kezdeményezte, közülük 3254 vissza is került Németországba. A BAMF rámutatott: idén fordul elő első alkalommal, hogy a társországok több menedékkérőt küldenek vissza Németországba, mint Németország más uniós tagállamokba.
Frontex: Szeptemberben 40 százalékkal csökkent az Olaszországba érkező menekültek száma
Negyven százalékkal csökkent idén szeptemberben augusztushoz képest, és 12 700-at tett ki a Földközi-tengeren át Olaszország partjaihoz érkező illegális bevándorlók száma - közölte pénteken az Európai Unió határőrizeti ügynöksége (Frontex). A varsói székhelyű szervezet szerint a csökkenés az időjárási viszonyok rosszabbodásával magyarázható. Hasonló helyzet figyelhető meg a görög szigeteknél, ahol szeptemberben 24 százalékkal apadt, és háromezret tett ki a migránsok száma. Idén eddig 167 200 illegális bevándorló érkezett Görögországba, nagy részük Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból és Irakból.
Juppé a határőrizeti feladatok megosztását követeli a migránshelyzet miatt
Alain Juppé szerint vissza kell telepíteni Franciaországból Angliába a brit határellenőrzési eljárást, mivel a francia oldalon "tarthatatlan" állapotok alakultak ki. A volt francia miniszterelnök és külügyminiszter, Bordeaux jelenlegi polgármestere - aki a felmérések szerint a legesélyesebb arra, hogy a jobbközép jelöltjeként indulhasson a jövő évi francia elnökválasztásokon - a The Guardian című baloldali brit lapnak kijelentette: a Le Touquet-megállapodás teljes újratárgyalását szeretné elérni. A 2003-ban Le Touquet városában Párizs és London által aláírt határőrizeti egyezmény alapján a brit-francia határőrizet teljesen átkerült a francia oldalra, hogy megakadályozzák az illegális bevándorlást Nagy-Britanniába. A kétoldalú megállapodás értelmében a brit kormány több tízmillió fonttal támogatta a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését Calais-ban, a csatorna francia partján fekvő kikötővárosban, amelynek közelében több ezer migráns él a "dzsungelként" emlegetett táborban, megpróbálva átjutni a brit oldalra.
A szlovák belügyminiszter szerint országa gyorsan integrálja a muszlimokat
Az iszlám radikalizálódás megfékezésének legjobb módja a muszlimok gyors integrálása a társadalomba - hangoztatta pénteken Rómában Robert Kalinák szlovák belügyminiszter.
Kalinák erről a G6-ok - az Európai Unió hat, legnépesebb tagállamának (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország) belügyminisztereiből álló, nem hivatalos csoport - tanácskozásán beszélt, ahová azért kapott meghívót, mert országa jelenleg az EU soros elnöke. A muszlim radikalizálódás jelentette probléma megoldására tett kijelentéséről a tárca szóvivője, Andrea Dobiásová tájékoztatta a TASR szlovák hírügynökséget.
"Az iszlám radikalizálódás rögvest felüti fejét, ha az integrációs rendszer nem működik jól. A megelőzés a legjobb és legkönnyebb módszer ellene. Szlovákiában nagyon kisszámú a muszlim közösség, és csak nagyon lassan növekszik. Erőfeszítéseket teszünk azért, hogy gyorsan beolvadjon társadalmunkba. Nem csak vezetőikkel próbálunk együttműködni, hanem a közösség egyes tagjaival is, különösen a fiatalokkal, akik esetében a legnagyobb a veszélye annak, hogy a radikalizálódás útjára térítsék őket" - mondta Kalinák.
Juppé a brit lapnak adott, pénteken ismertetett interjúban kijelentette: Párizs "nem tűrheti" a Calais környékén kialakult helyzetet, amely miatt "katasztrofális kép" alakult ki Franciaországról, emellett "rendkívül súlyos" gazdasági és biztonsági következményekkel is jár Calais lakosságára nézve. Éppen ezért "az első feladat" a Le Touquet-megállapodás semmissé nyilvánítása, mivel Franciaország nem tudja elfogadni, hogy Nagy-Britannia francia területen "válogassa ki" azokat az embereket, akiket nem akar beengedni - mondta a francia politikus. Arra a kérdésre, hogy a brit határőrizetet ennek alapján az angol partokra kell-e visszatelepíteni, Juppé úgy válaszolt, hogy "természetesen". "Ne mondják nekem, hogy ez nehéz ügy, csak azért, mert a britek nem akarják. (...) A vitát meg kell nyitni, és új megállapodást kell kötni Nagy-Britanniával" - fogalmazott.
Francia részről már jóval a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás előtt elhangzottak olyan utalások, hogy ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, akkor nem lesz tartható a Franciaországba kihelyezett brit határellenőrzés rendszere.
A Downing Street szóvivője azonban pénteki sajtótájékoztatóján elvetette ezt a lehetőséget. A brit miniszterelnöki hivatal illetékese szerint a jelenlegi francia kormány is teljes mértékben osztja London azon véleményét, hogy a Le Touquet-egyezmény hatékony, így nem indokolt a megállapodás módosítása, és erre nincsenek is tervek.
Emmanuel Macron akkori francia gazdasági miniszter - aki augusztusban távozott tisztségéből - a Financial Times című londoni gazdasági napilapnak egy márciusi interjúban kijelentette: ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, az több kétoldalú megállapodás azonnali megszűnésével járna, és a következmények között lehet az is, hogy a Nagy-Britanniába átjutni szándékozó migránsok tábora a továbbiakban "már nem Calais-ban lenne".
A lengyel alsóház elutasította a menekültek szétosztását
A szejm, a lengyel parlament alsóháza pénteken határozatban utasította el a menekültek uniós tagországok közötti kötelező szétosztásának rendszerét is tartalmazó uniós tervezetet.
Az elutasító határozat szerint a terv összeférhetetlen az Európai Unióban alkalmazott egyik elvvel, a szubszidiaritással, amelynek lényege, hogy a döntéseknek a lehető legalacsonyabb szinten kell megszületniük (nemzeti vagy akár helyi szinten).
A 460 tagú lengyel alsóház 431 képviselője hagyta jóvá a határozatot. A PAP lengyel hírügynökség tudósítása szerint senki sem szavazott nemmel, és csak egy képviselő tartózkodott.
Izabela Kloc, a határozatot előterjesztő - európai uniós ügyekkel foglalkozó - szejm-bizottság elnöke szerint a tervezett uniós szabályozás nem veszi figyelembe, hogy a tagországok milyen mértékben vesznek részt a menekültválság megoldását célzó műveletekben, továbbá külső határaik hosszát, illetve befogadó- és integrációs képességüket sem.
Kloc hozzátette: pénzbírságként is felfogható az Európai Bizottság által javasolt, úgynevezett "szolidaritási hozzájárulás", amely akkor vonatkozna egy tagállamra, ha ideiglenesen megtagadná a részvételt a menekültek automatikus elosztásában.
Szlovénia drótkerítést emel a szlovén-horvát határ két átkelőhelyén
Szlovénia panelekből álló drótkerítést húzott fel a szlovén-horvát határ két átkelőhelyén - jelentette be a ljubljanai belügyminisztérium pénteken.
"Amennyiben elindul egy újabb migrációs áradat, lezárjuk a határokat" - mondta el a Bregana-Obrezje, illetve Gruskovje-Macelj átkelőnél emelt akadályról Andrej Spenga, a minisztérium államtitkára, újságíróknak nyilatkozva.
Spenga azt hangoztatta: Ljubljana megtesz mindent, hogy migráció ne veszélyeztesse az állampolgárok biztonságát.
Szlovénia eddig 183 kilométer technikai akadályt épített Horvátországgal közös határán. Ebből 27 kilométeren fém kerítést, míg a fennmaradt szakaszon szögesdrótot telepített.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy több ponton is folytatják a jövőben a kerítés építését.
"Szükséges és megelőző intézkedésről van szó, amely lehetővé teszi, hogy a rendőrség hatékonyan meg tudja védeni a külső schengeni határokat egy újabb migránshullám érkezés esetén" - hangsúlyozta.
A rendőrség hivatalos adatai szerint a kétmilliós Szlovéniában tavaly október óta félmillió közel-keleti menekültet vettek nyilvántartásba, akiknek csak egy töredéke kért menedékjogot az országban. Márciusban a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy ott akarnak menedéket kérni.
Egy nap alatt 3300 migránst mentettek ki és hét holttestet találtak a Földközi-tengeren
Pénteken 3300 illegális menekültet mentettek ki 24 bevetésben és hét holttestet emeltek ki a Földközi-tengeren - közölte a mentési munkálatokat koordinálóolasz parti őrség. A menekültek 20 gumicsónak, egy hajó és négy kisebb csónak fedélzetén próbálták elérni az Európai Unió területét.
Csaknem száz migránst mentett ki a Földközi-tengerből a ciprusi parti őrség
Összesen 84 bajba jutott szíriai migránst - köztük több tucat gyereket - mentett ki egy Földközi-tengeren hánykolódó csónakból a ciprusi parti őrség - mondta el egy helyi rendőrségi szóvivő a RIK közszolgálati rádióadónak pénteken. A migránsok csónakja mindössze néhány kilométerre a nyugat-ciprusi Polisz kikötővárosától állt le motorhiba miatt. A benne tartózkodók vészjelzést küldtek a parti őrségnek, amely péntek reggel Latszi kikötőjébe vontatta őket. A csónak minden utasa épségben partot ért. A migránsok saját bevallásuk szerint a törökországi Mersinből indultak neki a tengernek. A csónakjukat kormányzó embercsempész röviddel a ciprusi vizek elérése előtt átszállt egy másik hajóra, és visszatért Törökországba.
Menekülteket szállító gumicsónakra támadtak Líbia partjai előtt
Legalább négy ember életét vesztette, amikor péntekre virradóra a líbiai parti őrség jelzéseit viselő gyorsnaszád megtámadott egy menekülteket szállító gumicsónakot az észak-afrikai ország partjai előtt.
A Seawatch nevű német segélyszervezet, amely a menekültek kimentését készítette elő, jelentette, hogy a parti őrség jelzéseit viselő ismeretlen támadók megközelítették a migránsok járművét, majd átszálltak és botokkal támadtak az emberekre. A hajó mintegy 150 utasa közt pánik tört ki, a jármű pedig veszélyesen oldalára dőlt, ami miatt sokan a tengerbe estek - ismertette a segélyszervezet egyik szóvivője.
A Seawatch saját adatai szerint 120 embert mentett ki és négy holttestet emeltek ki a Földközi-tenger vízéből.
