Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter és Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter vezetésével német-francia munkacsoport alakult, amely javaslatokat dolgoz ki az Európai Unió és az euróövezet továbbfejlesztéséről - jelentette be a két miniszter hétfőn Berlinben.
Három ajánlást fogalmaztak meg Magyarország számára
Közzétette az uniós tagállamokra vonatkozó országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásait hétfőn az Európai Bizottság (EB), amely Magyarország esetében három javaslatot fogalmazott meg. A brüsszeli testület a 2017-es európai szemeszter tavaszi jelentésében első helyen azt javasolja a magyar kormánynak, hogy olyan költségvetési irányvonalat kövessen, amely egyszerre erősíti a folyamatban lévő gazdasági fellendülést és biztosítja az államháztartás fenntarthatóságát. A bizottság szerint tovább kellene mérsékelni az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterheit, illetve fontos lenne az adószerkezet egyszerűsítése, elsősorban az ágazatspecifikus adók csökkentésével. Ezek mellett a közbeszerzések terén fennálló verseny erősítését és az átláthatóság fokozását is szorgalmazták.
A munkacsoport célja egy "ambiciózus roadmap" - menetrend - elkészítése a két kormány júliusi közös ülésére - áll a miniszterek közös közleményében, amely szerint Németországnak és Franciaországnak "döntő szerepet kell vállalnia az EU megerősítésében".
Az EU-ba vetett bizalom "visszaszerzése konkrét és ambiciózus projektek" révén lehetséges, amelyek "igazi európai többletértéket" képviselnek és megmutatják, hogy az EU a "válasz részét" jelenti a polgárokat az "egyre inkább globalizált világban" foglalkoztató kérdésekre - tették hozzá.
A munkacsoport felállításáról és a javaslatok kidolgozásáról egy héttel ezelőtt állapodott meg Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő. Mindketten jelezték, hogy akár az EU működését szabályozó Lisszaboni Szerződés módosítására is nyitottak.
Németországra és Franciaországra "különleges vezető felelősség" hárul az euróövezet erősítésében - mondta Wolfgang Schäuble a francia gazdasági miniszterrel folytatott megbeszélése után. Brunio Le Maire kiemelte, hogy lendületre, "új dinamikára" van szükség az euróövezeti integrációban, mert az együttműködés elmélyítése eddig nem volt "kellőképpen gyors és egyenes vonalú". Sok a teendő, és ezeket "együtt fogjuk elvégezni" - jelentette ki a francia gazdasági miniszter.
Hangsúlyozta, hogy az övezet tagországai által követett gazdaságpolitika "valódi összehangolására" van szükség. Mint mondta, a német-francia páros intézményi reformoktól, átalakításoktól sem riadna vissza. Ezzel kapcsolatban nagyon érdekes gondolatnak nevezte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintájára felépítendő euróövezeti valutaalap gondolatát.
Az EU és az euróövezet továbbfejlesztése mellett a német-francia gazdasági együttműködést is tovább kell építeni, a munkacsoport ezért a többi között közösen indítandó beruházások lehetőségét is megvizsgálja - mondta a francia gazdasági miniszter. Aláhúzta, hogy a párizsi vezetés kitart az államháztartási hiány csökkentése mellett, és nem azért, hogy "megfeleljen Brüsszelnek" hanem azért, mert ez a legjobb a francia gazdaságnak.
Wolfgang Schäuble és Bruno Le Maire közös közleménye szerint a bizalom és az integráció egyaránt kulcsfontosságú a gazdaságilag virágzó valutaunióhoz, amely az utóbbi években tett "határozott lépések ellenére még mindig megszenvedi, hogy nem teljesedett ki gazdasági szerkezete".
A 19 uniós tagországból álló övezet ugyan egyre inkább kilábal a válságból, de még nem valamennyi tagja jutott túl a nehezén, és az övezet egésze "sérülékeny" a makrogazdasági egyensúlytalanságok, az alacsony maginfláció - az energiaárak változása nélkül számolt infláció - és a pénzügyi rendszer "jelentős mértékű elaprózottsága" miatt - áll a közleményben.
Németország és Franciaország egyetért abban, hogy a "tényleges gazdasági konvergencia" eléréséhez mélyebb gazdaságpolitikai integráció szükséges, ezért elsőrendű fontosságú a bankunió kiteljesítése, a tagállami szerkezeti reformok folytatása, az adósságcsökkentés és a vállalati adózás összehangolása. Ez utóbbi elem német kormányzati források szerint nem azt jelenti, hogy Berlin és Párizs azonos adókulcsok bevezetését sürgetné a vállalati adózásban, hanem azt, hogy helyesnek tartaná egy sáv bevezetését, amelyen belül mindenki szabadon alakíthatná a vállalati adózás rendszerét.
Európai Bizottság: Továbbra is bizonytalan az uniós gazdaság
Az Európai Unió (EU) és az euróövezet gazdasága rugalmas marad az idén, ám folytatódik a termelékenység lassulása, megmaradnak a gazdasági válság örökségei, beleértve a tartós egyenlőtlenségeket, miközben hatnak rá a külső tényezőkből fakadó bizonytalanságok is - közölte az Európai Bizottság a 2017-es európai szemeszter hétfőn közzétett tavaszi jelentésében.
A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a tagállamoknak ki kell használniuk a gazdasági fellendülés által felkínált lehetőséget gazdaságuk alapjainak megerősítésére azáltal, hogy megvalósítják az európai szinten meghatározott legfontosabb gazdasági és társadalmi terveket.
Az Európai Bizottság jelentésében arra szólította fel a tagállamokat, hogy ösztönözzék a beruházásokat, hajtsanak végre strukturális reformokat és államháztartásukat megerősítve folytassanak felelős költségvetési politikát.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, az euróért és a szociális párbeszédért felelős biztosa a jelentés ismertetésekor elmondta, azokat a bizottság által ajánlott reformokat kell előnyben részesíteni, amelyek képesek előmozdítani az inkluzív - a gazdasági, szociális és területi kohéziót előmozdító, magas foglalkoztatási arányt lehetővé tevő - növekedést, és a termelékenység fellendítését. A strukturális reformok, a beruházások és a felelősségteljes költségvetési politikák szüntelen szem előtt tartása egyaránt nélkülözhetetlen az uniós gazdaságélénkülés megerősítéséhez és fenntartásához - mondta.
Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásában, amelyben a következő 12-18 hónapra vonatkozóan nyújt gazdaságpolitikai iránymutatást az egyes tagállamoknak, azt közölte, hogy a teljes euróövezeti GDP-arányos hiány a 2010-es évben mért 6,1 százalékos csúcshoz képest idén várhatóan 1,4 százalékra csökken.
Tavaly mind az EU, mind az euróövezet növekedési rátája csaknem 2 százalékot ért el, az államháztartások helyzete javulóban van, a foglalkoztatás pedig majdnem 233 milliós rekordot ért el. A munkanélküliség a 2009 óta tapasztalt legalacsonyabb szintre süllyedt, a beruházások pedig egyes tagállamokban meghaladják a válság előtti szintet.
A kedvező tendenciák megerősítése és az egyes országokon, illetve az unión belüli felzárkóztatás előmozdítása érdekében szilárdabb és fenntarthatóbb növekedést kell elérni, többek között a versenyképesség és az innováció fokozása révén - közölte a bizottság.
Az uniós bizottság által korábban javasolt reformok túlnyomó többsége tekintetében előrelépés figyelhető meg, bár a végrehajtás üteme és mélysége tagállamonként eltérő, amely egyebek mellett a reformok összetettségétől és nagyságrendjétől is függ.
A bizottság szerint az országspecifikus ajánlások tavalyi csomagjának elfogadása óta a tagállamok a reformok megvalósítását illetően a költségvetési politika és költségvetési irányítás, valamint az aktív munkaerőpiaci intézkedések terén érték el a legjelentősebb haladást. Emellett az adópolitika (a munka adóterhének csökkentése), a munkaerőpiaci és szociálpolitika (a társadalmi befogadás és a gyermekgondozás területén), továbbá a pénzügyi szolgáltatások esetében is történtek előremutató intézkedések.
A jelentés megjegyezte, hogy az előrelépés a szolgáltatási ágazati verseny és az üzleti környezet tekintetében volt a legcsekélyebb. Az EU-s és euróövezeti országokban végzett tanulmányok alapján az állapítható meg, hogy a tagállamok folytatták ugyan a reformok végrehajtását, ugyanakkor a 2016-ban közzétett ajánlásokban azonosított szakpolitikai területek legtöbbje esetében a haladás mértéke csekély és mérsékelt értékeket mutat.
