Külföld
Mike Pence: Az Egyesült Államoknak nincsenek kis vagy nagy szövetségesei
Az amerikai alelnök kiemelte: országa minden szövetségesére egyenrangúként tekint
Montenegró júniusban vált az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének teljes jogú tagjává, amit az amerikai alelnök történelmi eseménynek nevezett, hiszen a kis Adria-parti állam alig tíz évvel korábban vált függetlenné.
Oroszország destabilizálni akarta a Balkánt
A nyugat-balkáni térség destabilizációjával vádolta meg Oroszországot Mike Pence, aki szerint Moszkva megpróbálta elválasztani a balkáni országokat egymástól és Európa többi részétől.
A Vijesti.me podgoricai hírportál beszámolója szerint az amerikai alelnök a nyugat-balkáni országok vezetőinek csúcstalálkozóján kijelentette: Oroszország erőszakkal akar új határokat rajzolni a világ térképén, és a Balkánt is igyekezett destabilizálni.
Az alelnök szerint Moszkva tevékenysége tavaly októberben vált egyértelművé, amikor orosz ügynökök próbálták meg aláásni a montenegrói parlamenti választást, és még a miniszterelnököt is meg akarták ölni, hogy ezzel akadályozzák meg Montenegró NATO-csatlakozását. (Moszkva már októberben tagadta, hogy bármi köze lenne a montenegrói puccskísérlethez.)
Oroszország felelős a saját tetteiért - szögezte le, majd emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat léptet életbe Oroszországgal szemben.
A politikus kijelentette: azért érkezett a Nyugat-Balkánra, hogy ezzel jelezze az Egyesült Államok elkötelezettségét a térség országai iránt. Az alelnök Dusko Markovic montenegrói, Zoran Zaev macedón, Ana Brnabic szerb, Andrej Plenkovic horvát, Edi Rama albán és Denis Zvizdic boszniai miniszterelnökkel, valamint Hashim Thaci koszovói államfővel találkozott Podgoricában. "(Donald) Trump elnök vezetése alatt az Egyesült Államok folytatni fogja mindannyiuk támogatását" - szögezte le, majd hozzáfűzte, országa az egységes és békés Európa mellett kardoskodik.
Mint mondta: a háborús múlttal terhelt Balkánon most jött el az ideje annak, hogy végleg lezárják a vitás kérdéseket, megragadják a kínálkozó alkalmat, és a legtöbbet hozzák ki belőle.
Kiemelte: az amerikai elnök felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel destabilizációs tevékenységével. "Az Egyesült Államok elvet minden erőszakos kísérletet, fenyegetést vagy megfélemlítést a térségben és a szélesebb régióban. A Nyugat-Balkánnak önmagának kell döntenie a jövőjéről" - tette hozzá.
Szerdai sajtótájékoztatóján - amelyet Dusko Markovic montenegrói miniszterelnökkel közösen tartott - Mike Pence ennél határozottabban fogalmazott, amikor kijelentette: a Nyugat-Balkán jövője Nyugaton van.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Washington erősíteni kívánja a kapcsolatot az amerikai hadsereg és a balkáni országok hadereje között. A térség országai közül Albánia, Horvátország és Montenegró tagja a NATO-nak.
Mike Pence úgy fogalmazott: a montenegrói látogatása egyértelmű bizonyítéka a két ország szövetségének, amelyet a NATO-n keresztül tovább erősítettek, és Washington értékeli azokat a lépéseket, amelyekkel Podgorica hozzájárul a nyugati katonai szövetség sikeréhez. A szerdai nyugat-balkáni csúcson várakozásai szerint szóba kerül, hogyan lehetne tovább erősíteni az együttműködést a két ország, illetve a térség államai között.
Dusko Markovic montenegrói miniszterelnök a Mike Pence-szel folytatott kétoldalú megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte: Podgorica a sorsát azokhoz az értékekhez kötötte, amelyeket a NATO képvisel és véd, az Egyesült Államokkal fenntartott stratégiai partnerség pedig éppen a NATO-tagságban teljesedett ki.
A montenegrói kormányfő hozzátette: nyílt és konkrét elképzelések ismertetését várja a nyugat-balkáni országok és az amerikai alelnök szerdai csúcstalálkozóján, amelyen várhatóan gazdasági kérdésekről is szó lesz.
Mike Pence kedd este érkezett meg Podgoricába, ahol együtt vacsorázott a montenegrói vezető politikusokkal. A podgoricai kormány a Twitteren tette közzé, hogy a vacsorán az amerikai alelnök kijelentette: az a bátorság, amelyet Montenegró az orosz nyomás ellenére az utóbbi időben tanúsított, lelkesedéssel töltheti el a világot. (Moszkva rosszallta Montenegró NATO-csatlakozását. A tavaly októberi motnenegrói parlamenti választáson tervezett puccskísérletben a feltételezések szerint két orosz állampolgár is részt vett, a végső cél pedig az lett volna, hogy oroszbarát pártokat juttassanak hatalomra Montenegróban, és így leállítsák az ország euroatlanti integrációját. Moszkva tagadta, hogy bármi köze lenne a meghiúsult kísérlethez. Az orosz fél korábban azt is rosszallóan fogadta, hogy Podgorica csatlakozott az Oroszország elleni európai uniós szankciókhoz.)
Az amerikai alelnök szerdán Dusko Markovic montenegrói, Zoran Zaev macedón, Ana Brnabic szerb, Andrej Plenkovic horvát, Edi Rama albán és Denis Zvizdic boszniai miniszterelnökkel, valamint Hashim Thaci koszovói államfővel találkozik.
A politikusok az úgynevezett adriai alapokmányt aláíró országok csúcstalálkozóján ülnek össze. A dokumentumot 2003-ban írta alá Albánia, Macedónia és Horvátország az Egyesült Államokkal, majd 2008-ban Montenegró és Bosznia-Hercegovina is csatlakozott a szövetséghez. Szerbia, Szlovénia és Koszovó megfigyelőként társult a többi balkáni országhoz. Az együttműködés célja, hogy támogassa a NATO-csatlakozásra vágyó országokat. Albánia és Horvátország 2009-ben, Montenegró pedig az idén csatlakozott a NATO-hoz. Szerbia viszont azért kért csak megfigyelői státust, mert nem kívánja feladni katonai semlegességét.
Az idei találkozónak Montenegró ad otthont, ám Macedónia a megállapodás soros elnökeként szintén házigazdai feladatokat lát el. Az alapokmány 36 pontban foglalja össze a partnerség sarokköveit, a demokratikus reformok keretszabályait, az emberi jogok és a regionális biztonság védelmét, valamint az amerikai-adriai kapcsolatok irányelveit.
A 650 ezres, Adria-parti Montenegró júniusban csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Az országnak mindössze kétezer fős hadereje van. Moszkva azonban rosszallta Montenegró NATO-csatlakozását, és azt is rosszallóan fogadta, hogy Podgorica csatlakozott az Oroszország elleni európai uniós szankciókhoz, a kis ország ugyanis néhány évvel ezelőtt még Oroszország szövetségese volt.
Mike Pence emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok azt várja szövetségeseitől, a bruttó hazai termékük 2 százalékát fordítsák védelmi célokra. Felkészültnek kell lenni - mondta -, mert a terrorizmus a Nyugat-Balkánon, Európában és az Egyesült Államokban is mindenkit fenyeget.
A magas rangú amerikai politikus balkáni látogatása nemcsak a térség, hanem Oroszország számára is üzenet lehet, Moszkva ugyanis igyekszik megtartani és megerősíteni a hatalmát a Balkánon, főként azokban az országokban, amelyeket hagyományosan jó, történelmi és vallási kapcsolat fűz Oroszországhoz. Ilyen ország lehet Szerbia, Montenegró és Macedónia. Szerbia azért is lehet érdekes mind a Kelet, mind a Nyugat számára, mert Belgrád évek óta a két oldal között egyensúlyoz, európai uniós tagságra törekszik, mindazonáltal nyíltan vallja, hogy erős kapcsolat fűzi Moszkvához, és nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz sem.