Merkel: Sikeres tanulási folyamat a menekültválság kezelése

Éhségsztrájkot kezdtek menedékkérők elhelyezésük körülményei miatt
Éhségsztrájkot kezdett egy csoport menedékkérő csütörtökön a németországi Düsseldorfban, mert elviselhetetlennek érzik a meleget szállásukon.
Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi fővárosban tiltakozó menekültek nagyméretű, felfújható sátorban laknak, amelyben az utóbbi napok szokatlanul meleg időjárása miatt csaknem 40 Celsius fokos hőség van. A WDR regionális közszolgálati médiatársaság jelentése szerint a lakók egerek és patkányok jelenlétére is panaszkodnak.
A fenntartó városi önkormányzat szerint egy ideig még biztosan szükség lesz az ilyen sátrakra, mert a tartományi fenntartású befogadóállomásokon ugyan vannak szabad helyek, de nemigen halad az egyeztetés a menedékkérők átköltöztetéséről.
A WDR szerint az önkormányzat sátranként havonta 96 ezer euró bérleti díjat fizet, és a szerződés szeptemberig tart.
A Rheinische Post című düsseldorfi lap azt írta, hogy a sátrakat egy berlini cég gyártja, amelynek ügyvezetője szerint az építmények nyári időjárásban úgy viselkednek, mint egy melegház, például 27 Celsius fokos külső hőmérséklet mellett bent 33 fok lehet.
A hőséget légkondicionáló berendezéssel és hővédő fóliával próbálják enyhíteni, ennek költségeit a cég fedezi. Az ügyvezető elmondta, hogy a helyzet nekik is új, mert meleg időjárásban még soha nem használták sátraikat emberek elszállásolására. Korábban hajléktalanoknak béreltek tőlük sátrakat, de csak télen.
A berlini cégtől országszerte 35 nagyméretű felfújható sátrat bérelnek, ezekben mintegy 10 ezer menedékkérő lakik.
A Rheinische Post egy másik cikke alapján az átköltöztetésre elvileg van lehetőség, mert a menekülthullám apadása miatt a tartományi fenntartású befogadóállomásokon több mint 155 ezer szabad hely van. Egyedül Észak-Rajna-Vesztfáliában 40 ezer férőhely betöltetlen.
Németországba áprilisban mintegy 15 ezer menedékkérő érkezett, a márciusi 20 ezer, a februári 60 ezer és a januári 90 ezer után.A válságot kiváltó okok kezelést szolgálja a Törökországgal kötött megállapodás is, amelyet ugyan sokan függőségi helyzet kialakulásaként értékelnek, és lehet is függőségnek nevezni. Azonban tudomásul kell venni, hogy Európa "beágyazódik" környezetébe és nem teheti meg, hogy "egyszerűen bezárkózik és azt mondja, hogy nem érdekel minket, ami körülöttünk történik" - mondta Angela Merkel.
Rámutatott: az 500 milliós EU Ciprus révén éppen úgy Szíria közvetlen szomszédja, mint az 5 milliós Libanon vagy Törökország, amelyek a szíriai polgárháború miatt elindult menekülthullám terheinek nagy részét viselik.
Az év elejétől az EU-Törökország megállapodásig több mint 350 ember halt meg menekülés közben, azóta pedig 7 ember, és nem ömlik a pénz az Égei-tengernél tevékenykedő embercsempészek zsebébe. Ez önmagában is mutatja, hogy érdemes volt megkötni a megállapodást, amelynek célja a schengeni külső határ biztosítása és a terhek méltányos megosztása.
Ezt a fajta együttműködést meg kell tanulni, és folytatni kell Libanonnal, Jordániával és sok afrikai országgal - fejtette ki Angela Merkel.
Az EU-ról alkotott felfogásáról azt mondta, hogy ott van szükség az EU-ra, ahol "hozzáadott értéket" jelent, vagyis az olyan ügyekben, amelyeket  jobban lehet megoldani együtt, mint külön-külön. Szerinte az EU mindig is a két fő integrációs modell, a kormányközi együttműködés és a szövetségi állami berendezkedés között helyezkedik majd el és nem nyomja el a nemzeti identitásokat. 
Az EU egyedi, "különleges képződmény" marad "sok nyelvvel és sok nemzeti identitással, de a demokrácia és az alapvető értékek iránti közös elkötelezettséggel" - mondta a német kancellár.
Hangsúlyozta, hogy a tagjai önazonosságának tiszteletére és a szubszidiaritás - az ügyekhez közeli döntéshozatal - elvére épülő "erős Európára" van szükség ahhoz, hogy az 500 millió uniós polgár helyt tudjon állni például "az 1,3 milliárd kínai, a több mint egymilliárd indiai és a nagyon prosperáló Egyesült Államok" mellett.