Megkezdődött a Brexit vitája a Lordok Házában

Az alsóház jóváhagyását adta az 50. cikkely aktiválásához

Külföld
  • 2017.02.27. - 17:29

Megkezdődött hétfő délután a londoni parlament felső kamarájában, a Lordok Házában annak a kormányzati határozattervezetnek a részletes - vagyis immár a módosító indítványokra is kiterjedő - vitája, amelynek elfogadása a brit legfelsőbb bíróság januári döntése alapján szükséges a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához.

A főrendi ház előtt fekvő rövid, mindössze két bekezdésből álló tervezet szövege szerint Theresa May miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján értesítést küldhet Brüsszelnek arról, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unióból.
Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot.
A brit törvényhozás alsóháza február 8-án, módosítások nélkül, kényelmes többséggel jóváhagyását adta a cikkely aktiválásához, és a tervezet ezután került a felső kamara elé, amely a múlt héten kétnapos általános vitával kezdte a törvényjavaslat vizsgálatát.
A hétfőn kezdődött, szerdán folytatódó és jövő szerdán befejeződő részletes vita legnagyobb horderejű napirendi pontjai közé tartozik az a két módosító javaslat, amelyek egyike az Európai Unióval a kilépési tárgyalássorozat eredményeként megszülető majdani egyezmény parlamenti elfogadtatására kötelezné a kormányt, a másik pedig arra, hogy London vállaljon akár egyoldalúan is garanciákat a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak érvényesítésére a brit EU-tagság megszűnése után.
A brit kormány mindkét követeléssel egyetért, és jelezte is szándékát egyrészt arra, hogy a kilépési feltételekről szóló megállapodást - ha lesz ilyen - a törvényhozás elé terjeszti, másrészt arra is, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról.
Theresa May miniszterelnök ugyanakkor már az alsóházi vita idején elvetette, hogy ezekben a kérdésekben a törvényhozás külön jogszabályokat alkosson, előre megkötve a kormány kezét.
May álláspontja szerint emellett a külföldi EU-állampolgárok jogainak további garantálásáról a kilépési tárgyalásokon kell majd megállapodni, viszonossági alapon, vagyis azzal a feltétellel, hogy az EU-ban maradó tagországok is garantálják az ott élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülését.
A Lordok Háza a jövő szerdai utolsó vitanapon dönt arról, hogy fűz-e módosításokat az 50. cikkely aktiválására felhatalmazást adó törvényjavaslathoz.
Ha a felsőház módosításokat fogad el, akkor a törvénytervezet visszakerül az alsóház elé, amely ebben az esetben nagy valószínűséggel leszavazná e módosításokat. Ezután ismét a Lordok Háza tárgyalná az újból felterjesztett, a módosításoktól megfosztott eredeti tervezetet.
Mindazonáltal az előzetes nyilatkozatokból az biztosra vehető, hogy a felső kamara nem fogja útját állni a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindításának, és nem is késlelteti jelentősen a felhatalmazásról szóló törvénytervezet elfogadását, így nagy valószínűséggel tartható lesz a kormány által a kilépési folyamat elkezdésére kidolgozott menetrend.
Theresa May március végéig szeretné bejelenteni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását.

Major: "történelmi hiba" a kilépés az EU-ból
John Major volt brit miniszterelnök szerint "történelmi hiba" volt, hogy a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazáson a többség a kilépésre voksolt.

Az egykori konzervatív párti kormányfő a londoni Királyi Külügyi Intézet - székháza után közkeletű nevén a Chatham House - hallgatósága előtt hétfő este elmondott beszédében kijelentette azt is, hogy a Brexit-párti politikusok "irreális és túlzottan derűlátó jövőképpel hitegetik" a brit népet, a várható akadályokra csak legyintenek, és olyan lehetőségeket vázolnak fel, amelyek túlmennek minden ésszerű várakozáson.

John Major alig burkoltan súlyos bírálattal illette a Theresa May vezette jelenlegi konzervatív brit kormány hozzáállását az Európai Unióval folytatandó kilépési tárgyalásokhoz. Major szerint a hangulat máris komor, pedig "barátokkal sokkal könnyebb megállapodásra jutni, mint veszekedő szomszédokkal". 

"Egy kicsivel több kedvességgel és sokkal kevesebb olcsó retorikával igen sokat lehetne tenni az Egyesült Királyság érdekeinek védelméért" - fogalmazott a veterán tory politikus.

A Brexit-párti politikusok szerint az Európai Unión kívüli országok "sorban állnak", hogy kereskedelmi megállapodásokat köthessenek Londonnal. "Ez nagyon csábítóan hangzik, de a nemzetközi tárgyalásokon szerzett saját tapasztalataim alapján kételkedem az ilyen rózsaszínű bizakodásban" - fejtegette Major.
Hozzátette: bárki, aki őszintén hisz abban, hogy az Európai Unió mindent megad majd, amire Nagy-Britannia vágyik, és semmiféle árat nem szab cserébe, az "rendkívül naiv".
Major szerint csekély az esélye annak, hogy a kilépési tárgyalások eredményeként elérhető megállapodás ugyanazokat az előnyöket kínálhatja, mint Nagy-Britannia jelenlegi teljes jogú tagsága az EU egységes belső piacán.

John Major ezzel arra utalt, hogy a brit kormány ki akar vonulni az Európai Unió egységes belső piacáról is. Theresa May miniszterelnök hivatalos álláspontja szerint ez azért szükséges, mert ha London érvényesítené a teljes jogú belső piaci tagsághoz szükséges feltételeket, az olyan lenne, mintha Nagy-Britannia ki sem lépett volna az EU-ból.

Néhány napon belül Major a második volt brit miniszterelnök, aki súlyos aggályainak adott hangot a tavalyi EU-népszavazás eredménye és a Brexit-folyamat miatt.
Tony Blair egykori munkáspárti kormányfő az Open Britain nevű EU-párti kampánycsoport minapi rendezvényén mondott beszédében kijelentette: az EU-tagságról rendezett népszavazáson a választók anélkül szavaztak a kilépésre, hogy tudták volna, mivel jár majd a Brexit, ezért joguk van ahhoz, hogy meggondolják magukat.
Blair, aki 1997-ben John Majort váltotta a kormányfői tisztségben, közölte: külön intézményt hoz létre, amelynek feladata a brit közvélemény "állhatatos tájékoztatása" lesz a brit EU-tagság feladásának tényleges költségeiről, bemutatva, hogy a népszavazási döntés "hiányos tudásanyagra alapozva" született.
Hozzátette: támogatást kíván szerezni ahhoz is, hogy meg lehessen állítani "a rohanást a szakadék széle felé".


Reklám