"Nyilvánvalóan alkalmatlan" volt a bevándorlási válság kezelésére a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus, amelynek megsemmisítése érdekében Magyarország és Szlovákia az Európai Unió Bíróságához fordult - érvelt a kvótaper szerdai tárgyalásán a magyar kormány képviselője.
Nyitottak voltak a bírák
Kecsmár Krisztián szerint a bíróság nem zárkózott el a magyar álláspont megértésétől, hajlandónak mutatkozott az érdemi vitára. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint a kvótapártiak állításaival szemben a szolidaritásnak a menekültek befogadásán kívül számos más módja is kínálkozik, Magyarország inkább ezeket választaná a kötelező betelepítéssel szemben. Az ügyben július 26-án várható ítélet.
A tárgyalás a szlovák és a magyar beadvány ismertetésével kezdődött. A felperesek 2015 decemberében fordultak a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.
Fehér Miklós Zoltán, az igazságügyi minisztérium főosztályvezetője elmondta, a kötelező kvóták alkalmatlanságát az is bizonyítja, hogy másfél év alatt mindössze nagyjából 18 ezer embert helyeztek át az uniós tagországok között.
Kijelentette, az Európai Bizottságot eredetileg az a cél vezette, hogy hatékony megoldást találjanak a migrációs nyomás enyhítésére, ez ugyanakkor később mintha másodlagossá vált volna, és az áthelyezések "erőltetése" fontosabb lett, mint a tényleges megoldás.
Magyarország elismeri és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok közötti szolidaritás elvét a bevándorlási válság vonatkozásában, de nem tud azonosulni azzal az állásponttal, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők áthelyezése lenne az egyetlen módja - hangsúlyozta Fehér Miklós Zoltán.
Az Európai Unió Tanácsa szerint elfogadhatatlan, hogy Magyarország különleges státust akar
Magyarország az uniós menekültügyi kvótarendszernek nem kívánt a kedvezményezettje lenni, hogy ne váljon úgynevezett frontországgá, de a döntés nyomán fellépő kötelezettségeinek sem akar eleget tenni - hangsúlyozta az Európai Unió Tanácsának képviselője a kvótaper szerdai tárgyalásán Luxembourgban.
Az uniós tagországok kormányait képviselő tanács szakértője azon véleményének adott hangot, hogy kedvező hatása van a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmusnak, annak ellenére, hogy bizonyos tagállamok egyetlen helyet sem ajánlottak fel az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menedékkérők számára. Hozzátette, ha a többi tagország is ezt a példát követte volna, akkor valóban haszontalan lenne a rendszer.
Kiemelte, hogy az uniós belügyminiszterek egy precedens nélküli válsághelyzet idején fogadták el a kvótarendszer létrehozásáról szóló határozatot 2015 őszén.
Az Európai Unió Bíróságának döntése történelmi jelentőségű lehet, ugyanis segít értelmezni a szolidaritás elvét - fogalmazott.
Eu Bíróság: Az uniós állampolgárságot élvező gyermek EU-n kívüli szülőjének kiutasítása nem mindig lehetséges
Egy európai uniós (EU) és egy nem EU-állampolgárságú szülőpár esetén az uniós tartózkodási jog utóbbitól való megtagadása csak akkor lehetséges, ha az uniós állampolgársággal is rendelkező gyermeket nem kötelezi az EU területének elhagyására - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.
A bíróság tájékoztatása szerint az a körülmény, hogy az uniós állampolgárságú szülő egyedül is képes napi szinten ténylegesen a gyermek gondját viselni, fontos ugyan, ám önmagában nem elegendő tényező ahhoz, hogy a nem uniós állampolgárságú szülőtől megtagadják a tartózkodási engedélyt.
A nemzeti hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a gyermeke(ke)t megfosztaná-e az uniós állampolgárokat megillető jogok tényleges élvezetétől, ha az EU-állampolgársággal nem rendelkező szülőt kötelezik az unió elhagyására.
E kockázat elkerülése érdekében meg kell határozni, hogy mely szülő gyakorolja a gyermek feletti tényleges felügyeletet, és mennyiben függ a gyermek a nem uniós országbeli állampolgár szülőjétől. A hatóságoknak figyelembe kell venniük a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a gyermek "mindenek felett álló érdekét", tekintettel egyebek között az életkorára, a fizikai és érzelmi fejlettségére, a szülőkkel fennálló kapcsolatának erősségére.
Az uniós bíróság arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nem uniós ország állampolgára az európai állampolgársággal rendelkező kiskorú gyermek szülőjeként származékos tartózkodási jogra tarthat igényt az unióban, és ez biztosítja számára az unióban maradást és gyermekének gondviselését is.
Nyitottak voltak a bírák
Nyitottak voltak a bírák a kvótaper szerdai tárgyalásakor, meg akarták érteni a magyar álláspontot, és látszik, hogy már sokat foglalkoztak az üggyel - jelentette ki Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, miután véget ért az uniós kvótarendszer ellen benyújtott magyar és szlovák kereset tárgyalása az Európai Unió Bíróságán.
Sajtóértekezletén az államtitkár elmondta, reménykednek benne, hogy a luxembourgi székhelyű törvényszék elfogadja a magyar érvelést, és pozitívan fog zárulni az ügy Magyarország szempontjából.
A magyar beadványban tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a kötelező kvótákról szóló teljes határozat vagy legalábbis azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia.
Kecsmár Krisztián kiemelte, teljes mértékben megállják a helyüket a magyar kormány jogi érvei, ezek nem véletlenül gyűltek össze, egészen maguktól értetődőek voltak, "nem úgy kellett őket összegereblyézni".
Hozzátette, a tárgyaláson a bírák próbálták visszautasítani a felperesek érveit, és nagy hangsúlyt fektettek a szolidaritásra, amelynek kapcsán Magyarország jogi képviselőjének volt alkalma elmondani, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők befogadása mellett számos más módja is létezik.
Magyarország és Szlovákia oldalán Lengyelország, a tanácsi határozat mellett pedig az Európai Bizottság, Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Belgium és Luxemburg avatkozott be a perbe. Ennek kapcsán Kecsmár Krisztián úgy vélekedett, fontos látni, hogy miért sorakoztak fel az egyes felek az alperes oldalán: az Európai Bizottság volt a javaslattevő, Luxemburg töltötte be annak idején az EU soros elnökségét, Olaszország és Görögország pedig kedvezményezettjei a kvótarendszernek.
Yves Bot francia főtanácsnok bejelentette, hogy július 26-án fogja közzétenni az állásfoglalását az ügyben, az ítélethirdetésre ezt követően kerül sor. A főtanácsnoki indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
