A szigorított menekültügyi szabályzásról szóló osztrák kormánydöntést követően számos bírálatot fogalmaztak meg a nagyobbik koalíciós partner, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) soraiból azzal kapcsolatban, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően kiesnének a szociális ellátórendszerből mindazok, akiknek elutasították a menedékkérelmét, akkor is, ha nem hagyják el az országot.
A szociáldemokrata és néppárti koalíció keddi megegyezésével született szigorúbb eljárás szerint komoly pénzbüntetéssel vagy elzárással sújtanák azokat a menekülteket, akik elutasítás esetén nem hagyják el az országot vagy az eljárás során hamis dokumentumokkal próbálják magukat igazolni. A törvénymódosítást még a parlamentnek is el kell fogadnia.
Hans Peter Doskozil, a szociáldemokrata védelmi miniszter a közszolgálati rádió (Ö1) pénteki műsorában arról beszélt, hogy nem rögtön a kérelem elutasítását követően vonnák meg a támogatást, hanem akkor, ha az elutasított menedékkérő nem működik együtt, vagyis sem a visszatérést segítő tanácsadást, sem a kitoloncolására várók átmeneti szálláson való elhelyezését követően nem hagyja el az országot.
Az Ö1 rádió tudósításában az is elhangzott, hogy a kitoloncolásra várókat menekültközpontba szállítanák, azonban arról még nem egyezett meg a kormány, hogy pontosan hol létesít ilyeneket. Az ott elhelyezettek elhagyhatnák a központot, de várhatóan a tartományt vagy az illetékes közigazgatási egységet nem.
A segélyszervezetek mellett az SPÖ parlamenti frakciójának egy része, valamint a bécsi szociáldemokrata városvezetés is kritikával illette a döntést, arra hivatkozva, hogy ha az emberek nem kapnak szociális támogatást, növekedni fog a bűncselekmények és a hajléktalanok száma. Az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) képviselő bécsi polgármester-helyettes, Johann Gudenus viszont bejelentette: pénteken a tartományi parlament elé terjeszti, hogy általánosan minden szociális támogatást vonjanak meg a menedékkérőktől.
Wolfgang Sobotka - néppárti - belügyminiszter az osztrák közszolgálati televízióban (ORF) csütörtökön este arról beszélt, hogy ha az elutasított menedékkérők nem távoznak önként és a meghatározott időben az országból, akkor megvonják tőlük az állami segítséget. "El kell ismerniük az Ausztriában érvényes jogi előírásokat" - jelentette ki.
A belügyi tárcavezető bemutatott egy hároméves biztonsági tervet is, amely jellemzően a kormányprogramban elfogadott lépéseket tartalmazza. Tájékoztatása szerint ezáltal szeretnék növelni a lakosság biztonságérzetét és bizalmát, mert a menekülthullám és a növekvő munkanélküliség miatt jelentős aggodalmak tapasztalhatók. Úgy vélte, hogy Ausztriának a világ legbiztonságosabb országának kell maradnia.
A mintegy hatvanoldalas, 160 intézkedést magába foglaló stratégiai tervezet szerint állandó biztonsági irányítást hoznának létre, amely szükség esetén gyors intézkedésekről dönthetne, növelnék a kiberbűnözés elleni küzdelmet, továbbá válságkezeléssel megbízott biztonsági kabinet alakulna a kancellár elnökletével. A terv szerint növelnék a rendőrségbe vetett lakossági bizalmat, fejlesztenék a rendőrség felszereltségét, szélesítenék a veszélyt jelentők megfigyelhetőségének feltételeit, és magasabb büntetést szabnának ki a csoportos nemi erőszakot elkövetőkre.
Sobotka bejelentette azt is, hogy uniós szinten kulturális és vallási párbeszédet kezdeményezne az iszlámról.
A tervben szerepel az is, hogy alkotmányba foglalnák a befogadható menekültek számának felső határát, és felszámolnák az illegális migrációs útvonalakat. Erről korábban azonban a néppárti miniszternek nem sikerült meggyőznie a szociáldemokrata koalíciós partnert. A jelenleg hatályos kormánydöntés értelmében idén 35 ezer menedékkérelmi eljárás indulhat Ausztriában. A néppárt korábbi javaslata szerint azonban mindössze 17 ezer embert kellene beengedni az országba.
Gauck: Gondoskodni kell a külső határok védelméről
Gondoskodni kell az uniós külső határok védelméről, hogy a közösség megőrizhesse döntésképességét a migráció legális formáival és a menekültek befogadásával kapcsolatban - hangsúlyozta Joachim Gauck német államfő pénteken Berlinben Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel folytatott megbeszélése után. Joachim Gauck kiemelte, hogy Németország továbbra is az "európai megközelítést" képviseli és "innovatív megoldásokra" törekszik. A "renacionalizálódás" közepette a menekültválság ügyében is azt kell előtérbe helyezni, ami összeköti tagállamokat, és nem azt, ami szétválasztja őket, és az EU-ból a "szolidaritás Európáját" kell felépíteni - mondta. Ez vonatkozik a menekültválságra is, elengedhetetlen a külső határok ellenőrzése, hogy a közösséget "ne sodorják el" olyan helyzetek, amelyek azért alakulnak ki, mert tagjai nem tudnak időben közös döntésre jutni - fejtette ki Joachim Gauck. Az osztrák államfő hangoztatta, hogy nem szabad "vak engedelmességgel térdre borulni" a nacionalizmus és a "kisállamiság" képviselői előtt, és szembe kell fordulni "Európa önkéntes összetöpörödése előtt".
A Brexit - a brit uniós tagság megszüntetése - "tragikusan hibás döntés", de sok európainak, főleg a fiataloknak felnyitotta a szemét. Felismerték, hogy "a jövőjükről van szó" - mondta Alexander Van der Bellen. Kiemelte: tudja, milyen az, amikor nem lehet szabadon utazni, mert a hetvenes években a fallal körbevett Nyugat-Berlinben dolgozott. Ez is azt mutatja, hogy az EU a "szabadság garanciája". Mint mondta, "a nemzeti szuverenitás illúzió", és nem csak a kisebb országoknak kell "összefogni szuverenitásukat", hiszen egy olyan nagy állam, mint Németország sem tudja egyedül mindenben érvényesíteni az érdekeit.
