Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint az uniós állam- és kormányfők salzburgi informális csúcstalálkozóján "az országok többsége" elutasította az Európai Unió (EU) határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) szerepének növeléséről szóló új javaslatot, amely "a határőrizet részleges jogát" venné el.
Sok a kérdés a Frontex szerepével kapcsolatban
Janik Szabolcs azzal összefüggésben beszélt erről pénteken az M1 aktuális csatornán, hogy az Európai Bizottság reformterve alapján a Frontex felfegyverzett egységei az EU-tagállamok nemzeti hatáskörén átlépve hajthatnának végre műveleteket, és a közösséghez nem tartozó országokban is elláthatnának határőrizeti feladatokat. Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Salzburgban az EU-csúcson azt mondta, nincs szükség arra, hogy határvédelmi jogköröket vonjanak el Magyarországtól, "mert képesek vagyunk megvédeni a határainkat."
Azzal kapcsolatban, hogy a bizottsági javaslat alapján a Frontex munkatársainak száma a jelenlegi 1500-ról 2020-ra 10 ezerre emelkedne, a kutató megjegyezte: tízezer Frontex-dolgozó nem elég mindenre, de nem kevés; hétezer fő a tagállamokból érkezne, és különleges szerződéses formában lennének állományban.
Kovács Zoltán csütörtökön este az M1 aktuális csatornán úgy fogalmazott: "a politikai bosszú kategóriájába tartozó" Sargentini-jelentés elfogadása, az Európa Tanács migrációs és határőrizetről szóló jelentése vagy az Amnesty International megszólalása Ahmed H. ügyében mind azt a célt szolgálja, hogy megpróbálják Magyarországot "beállítani a sorba" a bevándorláspolitika ügyében.
Azt mondta: nem az Európai Bizottság, hanem Angela Merkel német kancellár hirdette meg az említett Frontex-javaslatot, amely "gyakorlatilag azt fogja jelenteni, hogy a tagállamoknak fel kell adniuk szuverenitásuk egy részét".
Úgy folytatta: ezért adták át újra, ezúttal az osztrák elnökségnek a magyar javaslatot, amely arról szól, hogy mikor lenne szükség a Frontexre; akkor, ha egy tagállam nem tudja vagy nem akarja ellátni a schengeni határok védelmét. Hozzáfűzte: ilyenkor akár fel is lehetne függeszteni az érintett ország schengeni tagságát, és a következő, szomszédos állam léphetne a helyére.
Kovács Zoltán azt hangoztatta: komoly politikai erők mozdultak meg azért, hogy az európai parlamenti választási kampány utolsó időszakából "megpróbálják kivenni" a migráció témáját, ezért szerinte a választásokig megpróbálják "áterőltetni" Angela Merkel javaslatát.
Kitért arra is: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a magyar miniszterelnök távollétében tett javaslatot a Fidesz kizárására az Európai Néppártból, akkor, amikor Orbán Viktor és Sebastian Kurz osztrák kancellár külön tárgyalt, ráadásul ez utóbbi találkozó időpontja előre ismert volt.
