Katasztrofális lenne a kereskedelmi megállapodás nélküli Brexit

A Centre for London nevű, a londoni gazdasági folyamatokra összpontosító elemzőház csütörtökön ismertetett 98 oldalas tanulmányában kimutatja, hogy London teljes exportján belül a pénzügyi és egyéb szolgáltatások exportjának értéke egyetlen évtized alatt a kétszeresére bővült, és ma már eléri az évi 100 milliárd fontot (350 ezer milliárd forint).
Az elemzés szerint a londoni export 50 százalékát a pénzügyi és üzleti szolgáltatások exportja adja.
Ez az export - és általánosságban a londoni gazdaság egésze - sokkal nagyobb mértékben függ a külföldi EU-munkaerőtől, mint bármely más ágazat. A brit lakosság 13 százaléka, a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-polgároknak viszont a 33 százaléka él Londonban - hangsúlyozza a tanulmány.
Az elemzés szerzőinek számításai szerint ha London pénzügyi központja a brit EU-tagság megszűnésével hirtelen elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához és a külföldi uniós munkaerőhöz, az akár 70 ezer citybeli pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez is vezethet, ami "katasztrófával" érne fel.
Más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyek a Brexit-folyamatból erednek a londoni pénzügyi központra, különös tekintettel arra, hogy a brit kormány tervei szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével egy időben kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is. Egyes elemzőházak szerint ez azzal fenyeget, hogy a londoni bankok elveszíthetik szolgáltatásnyújtási engedélyeiket az euróövezetben.
Ennek lehetséges hatásairól a nemrégiben az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég is tanulmányt állított össze.
A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, és ennek szélsőértékhatása 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével járhat a Cityben.
Nemrég a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója, Mark Carney is hangsúlyozta a londoni City fontosságát.
Carney egy üzleti rendezvényen elmondta: a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit hazai össztermék (GDP) 7 százalékát adja, egymillió alkalmazottat foglalkoztat, és évente 70 milliárd font (25 ezer milliárd forint) adót fizet. Ez a brit költségvetés teljes adóbevételének 11 százaléka.
A Bank of England kormányzója kiemelte azt is, hogy a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit gazdaság legfontosabb exportőre; az ágazat külkereskedelmi többlete évente 60 milliárd font, a brit GDP-érték 3 százaléka.
A City pénzügyi szolgáltatási cégei bonyolítják a többi 27 EU-tagország kötvény- és részvény-kibocsátási ügyleteinek több mint a felét, valamint az EU devizapiaci forgalmának és az OTC-kamatpiaci származtatott termékek uniós kereskedelmének több mint a háromnegyedét - hangsúlyozta a Bank of England vezetője.

Bemutatta csütörtökön a brit kormány azt az átfogó törvénytervezetet, amelynek sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 45 éve elfogadott törvény visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg átvezetése a brit jogrendszerbe.

Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik.
Ezért kell visszavonni a brit csatlakozásról született - az akkori Európai Gazdasági Közösség (EGK) fejlődésével párhuzamosan többször módosított - törvényt. Az erről szóló, csütörtökön ismertetett tervezet azonban csak az ősszel kerül a londoni alsóház elé, és a brit EU-tagság megszűnésének legvalószínűbb időpontjáig, 2019 tavaszáig kell elfogadni.
A tervezet előirányozza az uniós eredetű jogszabályok tömegének átvezetését is a brit jogba - 19 ezer jogszabályról és rendelkezésről van szó -, és a brit törvényalkotás kivonását az Európai Unió Bíróságának joghatósága alól. Ez utóbbi vonatkozik az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-polgárok jogosultságaival kapcsolatos kérdések elbírálására is, amely a tervezet szerint szintén a brit bíróságok hatáskörébe kerülne át.
Ez a terv máris komoly vita forrása London és az EU között. Az unió ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldi EU-polgárok ügyében továbbra is az uniós bíróságé legyen a végső szó, a brit kormány viszont ezt határozottan elveti.
Az uniós eredetű jogszabályok átvezetése után a brit parlament saját hatáskörében dönt majd arról, hogy e joganyag mely elemeit tartja továbbra is érvényben.
A tervezet parlamenti elfogadtatása komoly kihívást jelent a kormányzó brit Konzervatív Párt számára, amely a június 8-án tartott előrehozott választásokon elvesztette addigi alsóházi többségét, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt máris közölte, hogy minden lehetséges eszközzel igyekszik megtorpedózni a kormány csütörtökön ismertetett tervezetét. A törvényjavaslatot a Liberális Demokraták és a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) londoni alsóházi frakciója is elveti.
Mivel a konzervatívoknak a DUP-val együtt is csak igen csekély a többségük, a kormánynak nagy valószínűséggel a saját parlamenti frakcióján belüli EU-párti képviselőcsoport módosítási követeléseire figyelemmel kell majd lennie, ha el akarja kerülni a frakción belüli lázadást és így a tervezet bukását.
Theresa May miniszterelnök a BBC rádiónak adott csütörtöki nyilatkozatában bevallotta, hogy elmorzsolt "egy apró könnycseppet", amikor a választások utáni hajnalon kiderült, hogy pártja elveszítette alsóházi többségét. Kijelentette ugyanakkor: nem fordult meg a fejében, hogy lemondjon, mert "az nem járja, hogy ha ilyesmi történik, az ember egyszerűen elvonul, és másra bízza a következmények kezelését".

Az ukrán államfő kijelentette: Ukrajna távlati célja, hogy csatlakozzon az európai uniós vámszövetséghez és a schengeni övezethez, valamint az unió digitális piacához és energetikai szövetségéhez. Véleménye szerint ez az irányvonal erőteljesen előmozdítja Ukrajna gazdasági, szociális és egyéb reformjait, valamint az uniós befektetéseket és a kétoldalú kereskedelmet. 
Porosenko hangsúlyozta, hogy az EU-nak fenn kell tartania az Oroszországgal szembeni szankciókat mindaddig, amíg nem teljesül a kelet-ukrajnai válság békés rendezése érdekében megkötött minszki megállapodások összes feltétele, és nem áll helyre Ukrajna területi egysége. 
Donald Tusk sürgette az Oroszországban és a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím félszigeten törvénytelenül fogva tartott valamennyi ukrán állampolgár szabadon bocsátását. Újfent leszögezte, hogy az EU nem ismeri el a Krím félsziget orosz fennhatóságát, változatlanul Ukrajna területi egységének helyreállítása mellett áll.   Az uniós politikus kijelentette, hogy az EU üdvözli Ukrajnának az európai integráció melletti elkötelezettségét, és elismeri erőfeszítéseit, amelyeket ez irányban tett. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy Ukrajnának "mindenáron" meg kell őriznie egységét, el kell kerülnie a belső konfliktusokat. Szavai szerint külső ellenség nem tudja legyőzni az ukránokat, de saját maguk miatt vereséget szenvedhetnek. 
Jean-Claude Juncker felszólította Kijevet, hogy tegye intenzívebbé a korrupció elleni küzdelmet. Szavai szerint az ukrán államfő és a parlament sok mindent tett, és van is előrelépés ezen a téren, azonban ez még mindig nem elegendő, további erőfeszítésekre van szükség. 
Közölte: az EU támogatja azt a kijevi elképzelést, hogy nem különálló korrupcióellenes bíróságot, hanem a bírósági intézményrendszer keretein belül egy erre szakosodott kamarát hoznak létre Ukrajnában. Az ötletet még május végén Jurij Lucenko ukrán főügyész vetette fel. 
A csütörtöki Ukrajna-EU-csúcstalálkozó volt sorrendben a 19. ilyen szintű értekezlet Kijev és az unió vezetői között. A rendezvényen az EU részéről részt vett még mások mellett Frederica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.