Három pontból álló tervet jelentett be a hivatalban lévő államfő, Nicolás Maduro elűzésére a hatalomból Juan Guaidó, az ellenzéki többségű parlament elnöke a La Stampa olasz lapban szombaton megjelent interjújában.
A politikus, aki a nagyszabású, rendszerellenes szerdai tüntetésen nyilvánította magát a válság sújtotta dél-amerikai ország ideiglenes elnökévé, azt mondta, véget kell vetni a végrehajtó hatalom elbitorlásának, átmeneti kormányt kell felállítani és szabad választásokat kell tartani. A 35 éves politikus, akit sok ország, élükön az Egyesült Államokkal, elismert átmeneti elnöknek, felszólította a hadsereget, hogy fordítson hátat Madurónak.
Megismételte az amnesztiáról szóló ígéretét, még a biztonsági erők azon tagjainak is, akik részt vettek a tüntetők elleni erőszakban. "A demokráciához és a szabadsághoz való békés visszatérés a célunk, nem a bosszú" - hangoztatta, hozzátéve, hogy az amnesztia lehetősége mindig felmerül az ahhoz hasonló helyzetekben, mint amilyenben Venezuela van.
Juan Guaidó közölte, hogy miután az ellenzék szombaton országszerte lakossági fórumokon ismertette lépéseit az emberekkel, vasárnap "kisebb csoportokban" ellátogat kaszárnyákba, hogy megvitassák az amnesztiát. A hadsereg vezetése egyelőre kitart Nicolás Maduro mellett, noha a napokban érkeztek hírek arról, hogy a katonaság megosztott. Juan Guaidó egyúttal bejelentette: tábora újabb nagyszabású tüntetést tart a jövő héten, hogy követelje a "hatalombitorló Maduró távozását". A demonstráció helyét és idejét azonban nem közölte.
Pénteki televíziós beszédében a hivatalban lévő elnök kizárta, hogy lemondjon, ellenben találkozót ajánlott az ellenzék új vezetőjének. Juan Guaidó azonban "hamis párbeszédnek" nevezve a lehetőséget, és visszautasította.
Oroszország és a venezuelai külügyminiszter puccsal vádolja az Egyesült Államokat
Puccsal vádolta az Egyesült Államokat Oroszország nagykövete szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsában Venezuela ügyében. Vaszilij Nyebenzja orosz nagykövet azt mondta, az Egyesült Államok és szövetségesei el akarják mozdítani a hivatalban lévő államfőt, Nicolás Madurót a hatalomból. A diplomata azt hangoztatta, hogy a Biztonsági Tanácsnak nincs joga megvitatni a venezuelai helyzetet, amely szerinte nem veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, és az ország belügye.
A diplomata amerikai nagykövetnek szegezte a kérdést, hogy tervez-e az Egyesült Államok katonai beavatkozást Venezuelában. Mike Pompeo nem adott egyenes választ, azt mondta, nem bocsátkozik találgatásokba a jövőt illetően.
Válaszában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter rámutatott: elnökként Nicolás Maduro elnyomta a venezuelai népet, éhezésre és arra kárhoztatta, hogy tömegével hagyják el az országot, ami destabilizálja a térséget.
A Maduro-kormányzatot "törvénytelen maffiaállamnak" nevezte, és a Venezuelában tapasztalható mélyszegénységre és a szolgáltatások, köztük a kórházi ellátás összeomlására utalva hozzáfűzte, hogy a "szocialista kísérlet a gazdaság összeomlásához vezetett". Emlékeztetett arra, hogy a magát ideiglenes venezuelai államfővé nyilvánító Juan Guaidó parlamenti elnök választásokat ígért az országban, a BT pedig nem halogathatja tovább a vitát Venezueláról. Eljött az idő, hogy válasszanak az országok, kinek a pártján állnak Venezuelában - jelentette ki, egyúttal arra sürgetett minden államot, hogy ismerjék el Juan Guaidót. "Vagy a szabadság erőivel vannak, vagy egy sorban Maduróval és a poklával" - tette hozzá.
Mike Pompeo egyúttal visszautasította Nicolás Maduro követelését, hogy az amerikai diplomaták hagyják el Venezuelát, és hozzátette: elvárja, hogy biztonságban folytathassák munkájukat az országban. "Ne tegyék próbára az Egyesült Államok eltökéltségét állampolgáraik megvédésében" - üzente.
A venezuelai külügyminiszter szintén azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy "ő áll az államcsíny élén" Venezuelában. "Nem követi, hanem diktálja" az eseményeket, a feltételeket, és nemcsak a venezuelai ellenzék, hanem szatellitállamai számára is - közölte Jorge Arreaza, aki szerint az Egyesült Államok Venezuela-politikája durva beavatkozás. Reagált az egyes európai országok által szombaton adott ultimátumra is, és határozottan visszautasította a felszólításokat, hogy Venezuelában nyolc napon belül írjanak ki választásokat.
Az ülés előtti szavazáson Oroszország próbálta megakadályozni a tanácskozást, de az Egyesült Államoknak végül meglett a minimálisan szükséges kilenc szavazat a 15 tagú testületben, amelynek öt állandó, vétójoggal rendelkező tagjából Oroszország mellett Kína is jelezte, hogy Nicolás Maduro pártján áll. Emiatt nem volt várható, hogy bármilyen döntés vagy hivatalos állásfoglalás születik az ügyben. Oroszország és Kína végül meg is vétózta a BT Juan Guaidót támogató nyilatkozatát.
Több nyugat-európai kormány kész elismerni Guaidót ideiglenes elnökként, az EU is mellé állt
A német, a francia és a spanyol kormány bejelentette szombaton, hogy kész elismerni Juan Guadiót, az ideiglenes államfőként Maduro helyett, ha nyolc napon belül nem írnak ki választásokat a dél-amerikai országban. Később csatlakozott hozzájuk a brit kormány, majd a portugál és a holland is, csakúgy, mint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Pedro Sánchez spanyol kormányfő úgy fogalmazott, Nicolás Madurónak nyolc napja van, hogy kiírja a szabad, tiszta és demokratikus választásokat. Amennyiben nem jár el így, Spanyolország elismeri Juan Guaidót ideiglenes elnökként, hogy ő tegye meg ezt. Kijelentette, nem a kormányt akarják megfosztani a hatalmától, hanem demokráciát és szabad választásokat akarnak Venezuelában.
Ezzel egy időben Emmanuel Macron francia államfő a Twitter közösségi portálon a politikai változások szükségességével indokolta a bejelentést, és Németországhoz hasonlóan jelezte, hogy kész elismerni Guaidót, ha nem írnak ki választásokat nyolc napon belül.
"A venezuelai népnek szabadon és biztonságban kell döntenie a jövőjéről" - ismertette Angela Merkel német kancellár álláspontját Martina Fietz kormányszóvivő-helyettes a Twitteren, hozzátéve, hogy szorosan együttműködnek a kérdésben európai partnereikkel.
"Juan Guaidó a megfelelő ember, hogy előre vigye Venezuelát" - írta a Twitteren Jeremy Hunt brit külügyminiszter, nyomatékosítva a nyolcnapos határidőt az új és szabad választások kiírására, a spanyol miniszterelnökhöz hasonlóan megjegyezve, hogy amennyiben ez nem történik meg, elismerik az ellenzéki politikust ideiglenes államfőnek, hogy ő mozdítsa előre a politikai rendezést a demokrácia irányába.
A portugál külügyminiszter hasonlóan nyilatkozott a TSF hírrádiónak. Augusto Santos Silva megjegyezte, más EU-tagországokkal együtt Portugália úgy véli, a bő egy hét elegendő idő a választások kiírásával kapcsolatos döntés meghozatalára, és nincs más mód a politikai bénultságból és a rendkívül súlyos társadalmi válságból való kilábalásra, csak a demokrácia szabályai szerinti szabad, tiszta és hiteles választás.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közölte: az EU további, egyebek között az ország vezetésével kapcsolatos intézkedéseket fog hozni, ha az elkövetkező napokban Venezuelában nem írnak ki választásokat. Federica Mogherini szabad, tiszta és hiteles választásokat sürgetett egy olyan kormány megválasztása érdekében, amely hűen tükrözi a venezuelai nép akaratát. Közölte, hogy az EU kész cselekedni, és azonnal létrehozni egy nemzetközi összekötő csoportot a rendezés előmozdítása érdekében. Jelezte, hogy az elkövetkező órákban fokozzák a kapcsolattartást nemzetközi partnereikkel. "Az Európai Unió a venezuelai néppel van ezekben a kritikus pillanatokban" - tette hozzá.
A szombati bejelentések egyértelműen növelhetik a nyomást Nicolás Madurón, aki január 10-én kezdte meg második elnöki mandátumát. Az ellenzék és a nemzetközi közösség jelentős része azonban úgy véli, jogtalanul tölti be az államfői tisztséget, mert a választások nem voltak méltányosak.
