Élesen bírálta Donald Trump elnök szaúd-arábiai kijelentéseit és az általa kötött megállapodásokat vasárnap éjjel a közösségi médiában Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter.
Róháni: Gyökeresetül kell kiirtani a terrorizmust
Gyökerestül kell kiirtani a terrorizmust a Közel-Keleten - mondta hétfőn az újraválasztott iráni elnök. Haszan Róháni a televízióban mondott beszédében hangsúlyozta: országa támogatja a térség stabilitását, amely szerinte Irán segítsége nélkül nem lehetséges. Hozzátette: Teherán kész a szomszédaival együttműködni a stabilitás és a béke helyreállítása érdekében. A pénteken újraválasztott mérsékelt politikus kijelentette, hogy az új amerikai kormányzat "politikájában nincs folytonosság". Róháni szerint a szombati rijádi konferencia - amelyen Donald Trump amerikai elnök is részt vett - inkább protokolláris esemény volt, politikai értéke nincs és nem hozott megoldást. Róháni szerint a pénteki választás arról tanúskodik, hogy az irániak több demokráciát és nemzetközi együttműködést akarnak, és ez - mint mondta - elvezet a gazdaság fejlődését eredményező szükséges reformokhoz.
"Az Egyesült Államok elnöke a demokrácia és mértékletesség fellegvárából támadja Iránt, ahol éppen most voltak igazi választások" - írja a berendezkedését tekintve demokratikusnak aligha nevezhető arab monarchiára utalva Zaríf, majd a Trump által kötött megállapodásokkal kapcsolatban hozzáteszi: "ez külpolitika vagy Szaúd-Arábia lehúzása 480 milliárd dollárral?"
Trump Szaúd-Arábiában globális koalícióra szólított fel a szélsőségesek ellen, s külön kiemelte Iránt mint a fegyveres csoportok egyik legjelentősebb támogatóját. Szalmán szaúdi király pedig a két ország közös ellenfelének és a terrorizmus forrásának nevezte Iránt, melyet Szaúd-Arábiának és az Egyesült Államoknak együtt kell legyőznie.
"Irán évtizedek óta szítja a felekezeti erőszak és a terrorizmus tüzét" - húzta alá Donald Trump Szaúd-Arábiában.
Rijád és Teherán évtizedek óta verseng egymással a Közel-Kelet fölötti minél nagyobb befolyásért. A két ország között azt követően robbant ki közvetlen diplomácia konfliktus, hogy Szaúd-Arábia tavaly január elején több szélsőségessel és terroristával együtt kivégezte az ellenzéki mozgalmakat támogató és az országban élő síita kisebbség jogaiért szót emelő Nimr al-Nimr síita főpapot, akit szintén terrorizmus miatt ítéltek halálra. A kivégzés hatalmas felháborodást váltott ki Iránban. Szaúd-Arábia nagykövetségét tüntetők támadták meg és dúlták fel. Válaszul Rijád és több szövetségese megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal. A két regionális hatalom, az iszlám szunnita ágának fundamentalista, vahhábita irányzatát követő, arab Szaúd-Arábia és a síita, jellemzően perzsa Irán között évek óta vetélkedés zajlik a térség felett gyakorolt befolyásért. A tavaly nyáron Irán atomprogramjáról - Teherán, valamint a nagyhatalmak és Németország között - létrejött megállapodás viszont jelentősen javította Teherán pozícióját a nemzetközi közösségben.
Elsöprő győzelmet arattak a reformisták a választásokon
Elsöprő győzelmet arattak a reformista önkormányzati jelöltek az iráni fővárosban, Teheránban, mind a 21 helyet megszerezték a helyhatósági választáson, amelyet a hivatalban lévő reformista államfő, Haszan Róháni fölényes győzelmét hozó elnökválasztással egy időben tartottak meg múlt pénteken.
A reformisták első alkalommal vonták "teljes ellenőrzésük" alá a fővárosi tanácsot azóta, hogy 1999-ben első ízben tartottak helyhatósági választást az Iráni Iszlám Köztársaságban.
A reformistákhoz közel álló, Sarg című napilap azt írta, hogy a reformista jelöltek vezetnek más nagy iráni városokban, Iszfahánban, Kermánban, Meshedben, Szemnánban, Sirázban, Tebrizben és Záhedánban is.
A helyhatóságokra leadott szavazatok összeszámlálása mindig tovább tart, mint az elnökválasztáson összegyűjtött voksok összesítése.
Az állami tévé hétfői hírei szerint a néhai Akbar Hásemi Rafszandzsáni egykori befolyásos iráni államfő fia, Mohszem Hásemi Rafszandzsáni 1,7 millió voksot gyűjtött be, így a voksok mennyiségét tekintve az első lett a teheráni önkormányzat tagjai között, s egymaga több szavazatot kapott, mint amennyit a radikális konzervatívként számon tartott jelölt, Ebráhim Raiszi a fővárosi szavazóktól az elnökválasztáson.
Teherán polgármestere eddig a konzervatív Mohammad Báger Kálíbáf volt, aki indult a választáson, majd a múlt hét elején visszalépett Róháni kihívója, Ebráhím Rajszí javára, aki Ali Hamenei legfelsőbb vezető politikai pártfogoltja volt.
Iránban az önkormányzatok hatásköre kizárólag a helyi ügyek intézésére korlátozódik ugyan, de a helyhatóságok gyakorolják a közvetlen hatalmat a 80 millió lakost számláló országban. A reformisták komoly előretörése azt mutatja, hogy a polgárok is kezdik támogatni a lassú változásokat az államigazgatási szemléletben, illetve tükrözi azt, hogy az embereknek egyre inkább elegük van a keményvonalasokból. Egy teheráni politikai elemző, Szorus Farhadszán úgy fogalmazott, hogy "az emberek belefáradtak a konzervatívok negyven évi kormányzási stílusába".
Az önkormányzatok irányítják az iráni településeket, a nagyvárosoktól a legkisebb falvakig. Tagjaikat négy évre választják meg. Ezek a testületek választják meg a polgármestereket, határoznak a települések költségvetéséről, a fejlesztési tervekről. Míg a napi ügyek intézése a polgármesterekre hárul, az önkormányzati testületek jelentős felügyeleti szerepet látnak el.
A pénteki helyhatósági választásokon 265 400 jelölt indult a 127 600 önkormányzati helyért.
