A holland hatóságok az elmúlt két év során háromszáz feltételezett dzsihadista útlevelét érvénytelenítették - közölte szerdán Dick Schoof, a holland terrorelhárítás egyik vezetője. Németországban nyomkövető jeladó viselésére kötelezhetik a közveszélyes iszlamistákat.
Olyan, nem holland származású állampolgárokról van szó, akik az országban eltöltött több, mint öt év után jutottak hozzá a holland útlevélhez.
A terrorelhárítás vezetője szerint az érintettek többsége már szíriai és iraki területeken tartózkodik, az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetek soraiban harcolva, és mintegy negyvenen továbbra is Hollandiában élnek. A feltételezett dzsihadisták 2014 ősze óta hagyták el Hollandia területét.
Schoof elmondta, hogy a lépés lehetővé teszi a riasztást abban a pillanatban, amint az útlevelek tulajdonosai megpróbálnak visszatérni az országba és megakadályozza, hogy az érintettek holland útlevelüket használhassák bármilyen más országba történő utazáshoz - mondta egy holland rádiónak nyilatkozva az illetékes, aki szerint ezzel az intézkedéssel Hollandia az Iszlám Államtól visszatérő, radikálisabb dzsihadisták által elkövetendő terrortámadás lehetőségét akarja kizárni.
A továbbra is Hollandiában tartózkodó feltételezett dzsihadisták esetében a cél a mozgástér korlátozása, lévén, hogy útlevelük bevonását a terrorelhárítás már jelentette a nemzetközi szervezeteknek, az illetőket akár már a határnál is előállíthatják - fogalmazott Schoof.
Hollandiában az ötös terrorfenyegetettségi skálán a négyes fokozat van érvényben, mely szerint valós kockázata áll fenn egy esetleges terrorakciónak, viszont nincsenek konkrét bizonyítékok arra vonatkozólag.
Anis Amrit, a decemberi berlini kamionos merénylet elkövetőjét két nappal a támadás után, december 21-én rögzítették a biztonsági kamerák a német határ közelében található hollandiai Nijmegen városban, majd később az amszterdami főpályaudvaron is.
Németországban nyomkövető jeladó viselésére kötelezhetik a közveszélyes iszlamistákat
Elektronikus nyomkövető jeladó állandó viselésére kötelezhetik Németországban a közveszélyesként számon tartott iszlamistákat - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.
A szövetségi bűnügyi hivatalról (BKA) szóló törvény módosítása révén a legszélesebb jogkörű német rendőri szerv a szabad mozgást korlátozó rendelkezést adhat ki terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott emberek ellen, és lábbilincsnek is nevezett - bokán vagy karon is hordható - jeladó készülék viselésére kötelezheti őket állandó megfigyelésük és a rendelkezés betartásának ellenőrzése céljából.
A lábbilincs ugyan nem alkalmas bűncselekmények megakadályozására, de "erőforrás-takarékos" megoldás közveszélyes emberek szemmel tartására - emelte ki Johannes Dimroth, a belügyminisztérium szóvivője.
A módosítás a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatban közveszélyessé nyilvánított emberekre vonatkozik, ami mindenekelőtt, de nem kizárólag a szélsőséges iszlamistákat jelenti. Országszerte mintegy 550 ilyen embert - merénylet elkövetésére hajlamos iszlamistát - tartanak számon - mondta Johannes Dimroth a kormányszóvivői tájékoztatón.
Mivel a közbiztonság tartományi hatáskörbe tartozik, a szövetségi kormány azt javasolja a tartományi kormányoknak, hogy a BKA-törvény módosításának mintájára hatalmazzák fel a tartományi rendőri szerveket lábbilincs viselésének elrendelésére.
A készülék viselését bírósági hozzájárulással lehet elrendelni, és az intézkedés ellen jogorvoslatot lehet kérni bíróságon - ismertette a szóvivő.
A lábbilincs alkalmazásának bevezetése a terror elleni védekezésben a karácsony előtt Berlinben elkövetett iszlamista merénylet miatt került napirendre, miután kiderült, hogy a közveszélyes iszlamistaként számon tartott elkövető a támadás előtti hetekben eltűnt a hatóságok elől.
