Hatályon kívül helyezte vasárnapi rendkívüli ülésén a Sorin Grindeanu vezette román szociálliberális kormány korábbi sürgősségi rendeletét, amellyel a büntető törvénykönyvet (Btk.) és perrendtartást módosította, miután Romániában napok óta százezrek tüntettek a korrupció büntethetőségének enyhítése ellen.
A kabinet vasárnap feloldotta a január 31-i kormányülés és a Ciolos-kormány tavaly május 18-i ülésének jegyzőkönyvének titkosítását is: mindkét kormányülésen sürgősségi rendelettel módosították a Btk.-t.
A szociálliberális kormánykoalíció több ízben hivatkozott arra, hogy a korábbi szakértői kormány is sürgősségi rendelettel módosította a Btk.-t, illetve a büntető perrendtartást és akkor senki sem vonult utcára tiltakozni. Mindkét kormány arra hivatkozott, hogy Btk. és a büntető perrendtartás egyes rendelkezéseit alkotmánybírósági döntések hatálytalanították, és ezeket a taláros testület döntésének megfelelően kell kijavítani. A szakértői kormány sürgősségi rendelete nem érintette a korrupciós cselekmények büntethetőségét: 2016-ban a kiskorúak elleni, illetve szexuális bűncselekményekre, a pénzhamisításra és az ivóvíz megfertőzésére vonatkozó Btk.-cikkelyeket módosította a Ciolos-kabinet.
A Grindeanu-kormány kedden elfogadott sürgősségi rendelete egyebek mellett a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre vonatkozó cikkelyeknél enyhített a Btk. szigorán. A kormány azt követően fogadott el a kormányülés eredetileg közzétett napirendjén nem szereplő sürgősségi rendeletet a büntetőjog módosításáról, hogy az azt megelőző két hétben szinte naponta ezrek, tízezrek tüntettek a kormány közkegyelmi, és Btk.-módosítási tervei ellen, amelyeket a demonstrálók a korrupt politikusoknak dobott mentőövként értelmeztek.
A vasárnapi rendkívüli kormányülésről kiadott közlemény szerint Sorin Grindeanu miniszterelnök felkérte az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen kezdeményezzen közvitát valamennyi politikai párt és a civil társadalom bevonásával a Btk. és a büntető perrendtartás módosítása ügyében, hogy a büntetőjogot egy szabályos parlamenti eljárás keretében az alkotmánybírósági döntésekhez, az európai irányelvekhez igazítsák.
Tariceanu: Iohannis a kormány leváltását tervezi
Klaus Iohannis román államfő a decemberi választások nyomán januárban hivatalba lépett szociálliberális kormány leváltását tervezi - állította Calin Popescu Tariceanu, a kisebbik koalíciós párt, a szabadelvű ALDE társelnöke a Btk.-módosítás elleni nagyszabású tüntetéseket kommentálva. A szenátusi ezt egy tévé-interjúban fejtette ki, amelyet vasárnap ismertetett a Mediafax hírügynökség. Tariceanu azzal vádolta a kormánnyal szemben álló államfőt, hogy nem hajlandó elfogadni a választások eredményét és arra próbálja kihasználni az országban kialakult feszült helyzetet, hogy "saját kormányát iktassa be, ahogyan tette 2015-ben (a szociáldemokrata Ponta-kormány lemondása után)". A szenátus elnöki tisztségét is ellátó politikus úgy vélekedett, hogy államfőként Iohannisnak békítő felhívást kellene közzétenni, amellyel véget lehet vetni az ország nagyvárosaiban kialakult "felfordulásnak".
Tariceanu szerint a koalíció "az okosabb enged" alapon döntött a vitatott kormányrendelet hatálytalanításáról, hogy elkerülje a saját szavazótábora és az utcán tüntetők közti összecsapásokat. A liberális politikus ugyanakkor felületesnek nevezte a külföldiek helyzetértelmezését. Kifejtette: Romániában nem a jók és rosszak, a korrupció Iohannis vezette ellenzői és a kormánypártok által megtestesített pártfogói állnak egymással szemben. "Romániában ma a valós hatalmat megkaparintó, legitimitás nélküli okkult erők - és itt az államfőt támogató erőszervezetekre utalok - a legitim intézményekkel a kormánnyal és parlamenttel vívnak kemény harcot" - állította Tariceanu.
Szerinte a korrupcióellenes ügyészség (DNA) egy ellenőrizhetetlen, önkényes intézménnyé vált, amely már olyan túlkapásokra ragadtatta magát, hogy politikai döntéseiért akarja elszámoltatni a kormányt. Tariceanu egy működő demokráciában elfogadhatatlan lépésnek tartja, hogy a DNA egy civil szervezet feljelentését követően bűnpártolás gyanújával indított vizsgálatot az igazságügyi miniszter és a kormányfő ellen a Btk.-módosítás ügyében. Megjegyezte: a - bírák és ügyészek szakmai testületeként működő - legfelső bírói tanács (CSM) kellene ellenőrizze a DNA-t, de szerinte a CSM is politikai játékossá vált, és szemlátomást bele akar szólni a törvényhozás és kormány igazságügyi politikájába.
